50127. lajstromszámú szabadalom • Síkszita ingatámaszokkal
Megjelent 1910. évi október hó 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 50127. szám. X/i. OSZTÁLY. Síkszita ingatámaszokkal. GRAEPEL HUGÓ BETÉTI TÁRSASÁG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1910 január hó 18-ika. Az ingatámaszokkal biró síkszitáknál tudvalevőleg külön segédeszközöket kell alkalmazni a szita fölbillenésének megakadályozására. Az eddig ezen célra javaslatba hozott segédeszközök azonban a szita szerkezetét bonyodalmassá teszik és ezenkívül működésükben sem eléggé megbizhartók. A jelen találmány tárgya már most ingatámaszokkal biró oly síkszita, mely a fölbillenést megakadályozó külön segédeszközöknek alkalmazását fölöslegessé teszi, amennyiben sajátos szerkezete folytán egyáltalán föl sem billenhet. Ezt a találmány szerint azáltal érjük el, hogy az ingatámaszokat a szitaszekrénnyel mereven kötjük össze és egyébként az elrendezést akként foganatosítjuk, hogy az ingatámaszok egy körpályán akadálytalanul mozoghassanak és így a szitaszekrény keringő mozgását egész terjedelmükben követhessék. A mellékelt rajznak 1—4. ábráiban a találmány tárgya néhány foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (a) ingatámasz, az eddig szokásos elrendezéstől eltérően, mereven van a (c) szitaszekrénnyel összekötve, és pedig a (b) öntvény útján, melyben az (a) ingatámasznak fölső vége szorító csavarok segélyével van helyzetében biztosítva. Az ingatámasznak alsó végére a (d) hüvely van forgathatóan ráillesztve, mely viszont az (fj alzaton nyugszik. Ez utóbbin a középpont felé lejtős körgyűrűalakú (g) gördülési pálya van kiképezve, míg a (d) hüvelynek ezen pályán fölfekvő föliüete lapos kúp gyanánt van kiképezve. Ezen elrendezés folytán az (a) ingatámasz a szitaszekrénynek keringő mozgását akadálytalanul követheti, mert miközben az (a) ingatámasznak alsó vége a (d) hüvelyben forog, ez utóbbi a (t) pályán jelentéktelen súrlódással gördül végig. A (d) hüvelynek az (f) alzatról való esetleges lecsúszását ez utóbbinak (h) pereme akadályozza meg. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alak az imént leírttól abban különbözik, hogy itt a (g) pálya a középpont felé emelkedő harántmetszettel bír. A 3. ábra szerint a (g) pálya a középpont felé hajló harántmetszettel, a (d) hüvelynek gördülési fölülete pedig ívelt alakkal bír. A 4. ábrában végül oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a (d) hüvely a vízszintes (g) pályán gördül végig; ezen N y 0 MPa H l BÁ*S
