50049. lajstromszámú szabadalom • Hosszában osztott fémmag üregtestek öntésére

Megjelent 1910. évi október hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 50049. szám. X II/©. OSZTÁLY. Hosszában osztott fémmag üregtestek öntésére. KURZE WILHELM VASÖNTŐDETULAJDONOS RÜBENBERGEN LEVŐ NEUSTADTBAN. A bejelentés napja 1909 december hó 2-ika. A találmány tárgya üreges öntvények készítésére alkalmas, hosszában osztott fémmag. A találmány értelmében az egyes magrészeket, melyeket magcikkeknek nevezünk, egy középmag fogja össze, mely közvetlenül az öntés után távolítható el a formából. Az ismeretes hosszában osztott fémmagok egyes magcikkeit ugyanis nem lehet közvetlenül az öntvény megmerevedése után a formából kiemelni, mert először a magnak annyi meleget kell fölvennie; hogy a zsugorodási résekben e célra alkalmazott megfelelő massza elégL hessen. A találmány tárgyánál ellenben az egyes magcikkek a középmag eltávolítása után azonnal fölszabadulnak és az öntvényből kiemelhetők, miáltal egyrészt <a magcikkek romlását minimumra redukáljuk, másrészt pedig elkerüljük azt, hogy az öntvényen igen kemény kéreg képződjön, ami legtöbb esetben nagy fontossággal bír. A csatolt rajzon a találmány tárgyának egy példaképem foganatosítás! alakja van föltüntetve. A szokásos módon a formába helyezett, hosszában osztott fémmag egyes (a) magcikkeit a (h) középmag tartja össze. E középmag kissé kúpos és a föltüntetett példánál fecskefarkas kiugrásokkal bír, melyek az egyes magcikkek megfelelő hornyaiba fognak. A magnak az egyes magcikkekkel való kapcsolatát természetesen más alkalmas módon is létesíthetjük. Hogy a (h) középmagot a formából eltávolíthassuk, célszerű az aljszekrényben egy tolókával elzárható nyílást alkalmazni. A cikkek és a középmag közti réseket szükség esetén nem is kell könnyen elszenesíthető masszával kitölteni, hanem úgy is képezhetők M, hogy e részek egymásra illeszkedjenek és ne bocsássanak maguk közé olvadt fémet. A belső réseket kúpos vasékekkel is lehet ellátni, melyek az öntvény zsugorodása előtt a középmaggal együtt távolíthatók el; a cikkréseket csak tűzálló masszával töltjük ki. A leírt elrendezésnél az eddig használatos réstöltelék, pl. homok, fürészpor stb. elmarad. Az egyes magcikkek alkalmas (i) üregekkel láthatók el, melyk (k) furatok vagy hasítékok révén közlekednek a cikk külső lapjával. Ezen üregek arra szolgálnak, hogy befogadják a magcikkek burkolatából fejlődő gázokat, melyek a (k) nyílásokon át az (i) üregekbe léphetnek; emellett az üregek 'az (l) külső fal léghűtésére