50022. lajstromszámú szabadalom • Trágyaszórógép talajhengerrel

tolattyú a hasítékaiba kapaszkodó kések által ide-oda mozgattatik és a szóróhengerhez képest sugárirányban beállítható. Ha több trágyát akarunk szórni, akkor a zárótolattyút annyira visszahúzzuk, hogy a ké- > seket szabaddá teszi és azután helyben áll. A jelen találmány akként is foganatosíthatjuk, hogy a talajhenger és szórósín, illetőleg zárótolattyú közötti relatív mozgást megfordítjuk akként, hogy a talajhenger forgómozgásán kívül még a késgörbéknek megfelelően oldalirányban ide-oda mozgattatik és a szórósín, valamint a zárótolattyú helyben áll. A tartányt elől elzáró fenéklemez ide-oda menő mozgását megtartja, minthogy ezáltal a trágyának a trágyatartányhoz való tapadását meggátoljuk. A rajzon a találmány egy kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra egy talajhengerrel bíró trágyaszórógép alsó részének keresztmetszete. A 2. ábra a henger és az eltolható záró- • fenék elölnézete. A 3. ábra a zárótolattyúnak a talajhengeren való elrendezését nagyobb léptékben hátulnézetben mutatja. A 4. ábra a szórósínnek a hengeren való elrendezését fölülnézetben mutatja, mimellett a zárótolattyú el van hagyva. Az 5. és 6. ábrák a találmány egy módosított kiviteli alakját részben metszett oldalnézetben és hátulnézetben mutatják. Az (a) talaj vagy szóróhenger a célszerűen lefelé bővülő (b) trágyatartányt alul elzárja, amennyiben annak (c) szóróhasíté^ kát alulról elfödi. A (b) trágyatartányt az egyik oldalon a (d) fenéklemez és a másik oldalon az (f) zárótolattyú zárja be. Az (a) talaj- vagy szóróhenger több vékony (i) késsel van ellátva, melyek egymással párhuzamosan kigyóvonálban vagy zeg-zúg görbében a henger körül futnak úgy, hogy minden egyes kés zárt görbét képez. A kések görbéjét úgy kell választani, hogy minden a henger tengelyére merőlegesen a hengeren átfektetett sík legalább is két kést metsz vagy érint úgy, hogy a henger forgásánál a (b) trágyatartánybaa levő trágya egész alsó fölülete érintetik. A kések oly vékonyak, hogy a közöttük levő (g) hézagok a hengeren lehetőleg nagyok úgy, hogy a henger közelítőleg teljes fölületével működik. Az (i) kések közé az (U) alakú (k) kaparok vagy símítók nyúlnak, akként, hogy az (i) kések között levő trágyának a (k) kaparok trapezalakú belső terén át kell esnie (4. ábra). A (k) kaparok egy (1) rúdra vannak erősítve, mely beállítható (n) vezetékekben ide-oda mozgatható és a kaparókkal együtt egy erős a talajhenger egész hosszán végigterjedő szórósínt képez. A (k) kaparók akként vannak kiképezve, hogy az (i) kések közötti (g) hézagokba pontosan beillenek, mimellett az egyes kaparók egymás között hasítékokat vagy hézagokat képeznek, melyek magassága és vastagsága az (i) késeknek felel meg. Az (a) henger forgatásánál tehát a szórósínt az (i) kések zeg-zug görbéjének megfelelően . ide-oda kell mozgatni ós ez célszerűen olymódon történik, hogy a meghosszabbított (1) rúdon egy (p) görgőt rendezünk el, mely a (q) tárcsának a kések görbéjének megfelelő hornyában fut. A (q) tárcsa a talajhenger (h) tengelyén ül és ezzel együtt forog úgy, hogy mivel a hornya az (i) késekkel pontosan párhuzamos, a szórósín (k) kaparóival a henger forgásánál gyors ideoda menő mozgást kap. Minthogy a teljes a talajhenger által a kések közötti (g) hézagokba kiszállított trágya mennyiségének a szórósín illetve kaparóinak üregein vagy nyílásain át kell esnie és minthogy a szórósín a kések görbéjének megfelelően a henger minden egyes fordulatánál többször gyorsan ide-oda megy, a szórósínen áteső trágya összekevertetik és pontos egyenletes elosztással hull a földre. A trágyatartány belsejében eddigelé szokásos keverőkészülékek helyett a trágya mozgatására és összecsomósodásának meggátlására a (d) fenéklemezt használjuk. Ezen (d) fenéklemez bevágások vagy hasítékok egy sorozatával van ellátva (2. ábra), melyek az (i) kések számának és nagyságának felelnek meg úgy, hogy tehát a j fenéklemez a hengerre helyezhető. Minthogy ezen hasítékok csakis a kések vas-