50017. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence

a folyékony (h) salakréteggel lehetőleg nagy fölületen érintkezik. A (2) boltozaton áthaladnak az (a) és, (c) (1. és 2. ábra), illetőleg az (a, b, c) (4. ábra) elektródák, melyekkel szemben a folyékony fémben, az olvasztó medence talapzatán keresztül hatolva, a hűtött (d) és (f) (1. és 2. ábra), illetőleg (d, e) és (f) (3. és 4j ábra) acélelektródák helyeztetnek el. Mint az 1. ábrábpl látható, egyenáram vagy egyszerű váltakozó áram alkalmazása esetén a fölső (a) és (c) elektródák (x) áramforrás mindkét sarkával kapcsoltatnak össze. Az alsó (d) és (f) elektródákat az (x) áramforrással nem kapcsoljuk öszsze, ellenben ezek, ,egy szabályozható (y) ellenállás és egy (z) kikapcsoló közbeiktatásával egymással vezetőleg kapcsoltatnak össze. Ezáltal a következő kapcsolásokat és az ezzel összekötött áramelosztásokat érhetjük el: Ha a (z) kikapcsoló nyitva van, az áram csakis az (a) és (c) elektródák között, nem pedig az (o) áramúton áramolhat. Ha ellenben a (z) kikapesoljót zárjuk, akkor az áram az (a) elektródától a (c) elektróda felé és ezenfölül vagy pedig kizárólag az (f) elektródán, (y) ellenálláson, (d) elektródán át Kirchhoff-törvénye szerint áramlik keresztül. Háromvezetékes rendszer esetén az elrendezést a 2. ábra mutatja. Eszerint la két fölső (a) és (c) elektróda az (x) áramforrás külső (1) és (m) vezetékével kapcsoltatnak össze, míg a medence talapzatán lévő (d) és '(f) elektriódák, az (y) és (v) ellenállások továbbá az (r) és (s) kikapcsolok esetleges közbeiktatásával a (t) vezeték segélyével az (x) áramforrás semleges pontjával köttetnek össze. Ezáltal a következő kapcsolások lehetségesek: Ha mindkét kapcsoló nyitva van, az áram az (a) és (c) elektródák köaött csakis a fémfürdő fölületén az (o) áramúton áramolhat. Ha ellenben az (r) és (s) kikapcsolókat zárjuk, az áram szintén, illetőleg kizárólag az (a), illetőleg (c) elektródától a (d) és (f) elektródán át az (y), illetve (v) ellenállásokon keresztül a semleges (t) vezeték felé áramlik. Ha az _(r) kikapcsolót nyitjuk, az (s) kikapcsolót pedig zárjuk, akkor nemcsak az (o) árámúton, hanem az (a) és (c) elektródától is a bekapcsolt medencetalapzati elektriódához az (n, p) vagy kizárólag az (o) vagy az (n) és (p) áramutakon áramlik, aszerint, hogy az (y) ellenállást hogyan állítjuk be. Ugyanez vonatkozik a (d) medencetalapzati elektródára is. A medencetalpzati elektródák a teljesítményi kívánalom és a kemence alakja szerint a leírt kapcsolási mód betartása mellett, tetszés szerint szaporíthatok úgy, hogy az áram és annak hatása a fémfürdő minden egyes pontjára fölváltva koncentrálható. A háromvezetékes rendszerhez alkalmas ezen elrendezést áramelosztást egyszerű egyenáram vagy váltakozó áram esetében is használhatjuk, amennyiben a fémfürdő fölött lévő egy vagy több elektródát az áramforrásnak csak egyik sarkával hozzuk be- és kikapcsolható módon összeköttetésbe, míg az áramforrás másik sarka minden egyes elektróda áramkörének a fémfürdőbe nyúló elektródájával szabályozható ellenállások esetleges beiktatásával be- és kikapcsolható módon van összekötve, amint ez a 3. ábrából minden további magyarázat nélkül is könnyen megérthető. A 4. ábra a többfázisú, különösen a háromfázisú áram használatánál alkalmazott elrendezést mutatja. Ezen elrendezésnél a fölső (a, b) és (c) elektródák az áramforrás három fázisával vannak összekötve, míg a talapzati elektródák, amint ezt,a 2. ábrá leírásánál láttuk, egy szabályozható ellenállás és egy kikapcsoló esetleges közbeiktatásával a semleges (t) vezetékkel köttetnek össze. Maga az üzem ezen kapcsolási módnál, valamint azon lehetőség, hogy az áramot és annak hatását a fürdő kölönböző részeibe szétosztani, illetve koncentrálni képesek lehessünk, teljesen azonos azzal, amelyet a 2. ábra leírásánál láttunk, mind-