50016. lajstromszámú szabadalom • Pörkölő eljárás és berendezés

- 3 iattyúszerű záró részek, pl. az (r) és (s) lapok vannak megerősítve, melyek öly méretűek és alakúak, hogy az (f) és (g) vezetékek egy részének torkolatait lefödik, a többit pedig szabadon hagyják. A (h) és (i) terek (j) és (k) fenekei a (p) és (q) tömítőtartályokhoz vannak erősítve és az (f) és (g) vezetékek által támasztatnak alá. Az (a) pest forgásakor az (f) és (g) vezetékek és ezek révén a hozzájuk erősített <j) és (k) fenekek, valamint a (p) és (q) tömítőtartályok szintén elforognak. Ha esetleg a (p) és (q) tömítőtartályok forgása nem •kívánatos, akkor e (j, k) fenekeket függélyes gyűrűs peremekkel lehet ellátni, melyek a szilárdan elrendezett (p) és (q) tömi tőtartály okba merülnének. Az (r) és (s) lapok által elzárt csőtorkolatok száma azon (e) kamrák számának felel meg, melyek mindenkor egyrészt a II—II és III—III vonások, másrészt az I—I és II—II vonások között vannak. A III—III és I—I vonalak közti pestrész a föltüntetett elrendezésnél állandóan üres, hegy a rostély a friss anyag föltöltése előtt lehűlhessen. Hogy már most ezen üres rostélyon keresztül ne juthasson levegő a gyűjtőhelyekhez, a III—III és I—I vonalak közti (f) és (g) vezetékeket az (r) •és (s) lapokkal állandóan zárva kell tartani. E célból e zárólapok annyira megnyújtatnak, hogy a III—III és I—I vonások közé kerülő (f) és (g) vezetékeket állandóan zárva tartják. A berendezés következőképen működik: Mint már említettük, az I—I és II—II vonások közt termelt gázok elég gazdagok a kénsavgyártás céljaira, míg a II—II és III—III vonások közt keletkező gázok szegények és pl, a kéménybe vezetendők. Az I—I éá II—II vonalak közt egyrészt és a II—II és III—III vonalak közt keletkező gázok másrészt külön vezetendők tehát el, még pedig úgy, hogy folytonos gázáramot nyerjünk. A rajzból láthatjuk, hogy az I—I és II—II vonalak közti (e) kamrák az (f) vezetékek révén a külső gyűrűs (h) térrel közlekednek, minthogy a megfelelő (f) ve.zetékek az (r) zárólap által szabadon hagyatnak. A (h) térbe nyiló összes többi (f) vezetékek ellenben az (r) lemez által le vannak zárva. Viszont láthatjuk, hogy a II—II és III—III vonások közti (e) kamrák az (i) középső térrel közlekednek, minthogy a megfelelő (g) vezetékek az (s) lemez által szabadon vannak hagyva; az összes többi kamrák ellenben el vannak zárva az (i) tértől, mert megfelelő vezetékeik az (s) lap által lefödetnek. Az I—I és II—II vonalak közt keletkező gazdag gázok tehát a (h) külső gyűjtőtérbe jutnak, s innen a fogyasztási helyhez vezethetők. A II—II és III—III vonalak közt keletkező szegény gázok ellenben a középső (i) gyűjtőtérbe jutnak s innen a kéménybe vagy máshová vezethetők. Ha már most az (a) pest az (e) kamrákkal és (f, g) vezetékekkel, valamint a (j, k) fenekekkel és (p, q) tömítőtartályokkal tovább forog, ellenben a nyugvó (1) és (m) harangok és a hozzájuk erősített (r) és (s) zárólapok változatlan helyzetűek maradnak, akkor a (h) térbe nyiló (f) vezetékek egymásután az (r) lap alá kerülnek úgy, hogy kamráik a (h) tértől elzáratnak; egyidejűleg azonban a (h) gyűjtőtértől addig elzárt kamrák (f) vezetékei kilépnek az (r) lemez alól, s e kamrákat kapcsolatba hozzák a (h) térrel. Másrészt az (s) lemez által elzárt (g) vezetékek is fokozatosan kilépnek e lap alól, s kamráikat a belső (i) térrel hozzák kapcsolatba, míg ugyanekkor az (i) térrel közlekedő (g) vezetékek egymásután az (s) lap alá kerülnek és kamráikat az (i) tértől elzárják. Látható tehát, hogy a pest forgásakor mindig azon kamrák vannak kapcsolva a (h) térrel, amelyek épen az I—I és II—II vonalak között vannak, míg a II—II és III—III vonalak közti kamrák állandóan az (i) térrel jönnek kapcsolatba. A (h) térbe tehát egyenletes áramban jut az I—I és II—II vonalak közt termelt gazdag gáz, míg az (i) térbe ugyancsak egyenletes áramban a II—II és III—III vonalak közt keletkező szegényebb gáz kerül. A (h) és (i) terek elvezető (n) és (o) vezetékeibe egy-egy szívószerkezet van ik-