49987. lajstromszámú szabadalom • Kabátgallér

, sJSWíPWBf «**" "ff -— 2 — bolva (3. ábra), oldalt elforgatható és a gallér alá fektethető. Az (e) sízalag középső része szélesebb, mint a vége, ellenben keskenyebb, mint a (D) szalag; ezen okból tehát lehetőnek kell lenni az (E) szalag szélességét csökkenteni, ha a gallért mint álló áthajlított gallért akarjuk viselni, mely célból az(E) szalag úgy van elrendezve, hogy a gallér ily alkalmazási módjánál (I) redőt képez (2. és 6. ábrák). A (D) szalag mellső végei, mint azt a 3. ábrán szakadozottvonalkákkal jeleztük, a hajtókák alá jutnak, ha a gallért mint közönséges áthajlított gallért akarjuk alkalmazni. A gallér két külső része magától veszi föl a kivánt alakot, ha a gallért fölállítjuk vagy áthajlítjuk. Hogy ezt megkönnyítsük, valamint hogy a gallér alakját megtartsuk, a szokásos bélésen kívül (A, B) és (C) betétek vannak elrendezve a (D) és (E) részek között, melyek csak szegélyükkel vannak az (E) részhez erősítve, ezenkívül azonban egymással és a (J) béléssel is össze vannak kötve. Az előnyösen szőrt tartalmazó anyagb(ól készített (C) betét az (I) redő fölé jut; azon él,- amelynek mentén az (A) és (B) betétek találkoznak, az (I) redővel összeesik és a (C) betét által burkoltatik. (Az (A) és (B) betétek előnyösen puha kanevasbél, illetve más merev anyagból állanak. Ezen elrendezés folytán, az esetben, ha a gallért fölállítjuk, a középső részében származó fölösleges szövetszélesség a redő által fölvétetik, míg az (E) szalagnak a redő és a gallér fölső részei között fekvő része a merev (B) betét által kifeszíttetik. Ha a gallért átfektetjük, részei ismét az előbbi helyzetet foglalják el. A (D) szalag esetleg még a (K) béléssel vagy még egy közbenső béléssel is látható el. Ha a gallért fölállítjuk, szorosan odasimul az illető egyén nyakához úgy, hogy nedvesség és hideg ellen hatásos védelmet nyújt anélkül, hogy az illető egyén fejmozgásait zavarná vagy őt bármily módon kellemetlenül érintené. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kabátgalliér, azáltal jellemezve, hogy hosszirányú szegélyén a ruhadarab nyakrészével és külső szegélyeikkel egymással összekötött, esetleg egyetlen egy darab szövetből álló (D) és (E) szövetszalagok által van képezve, melyek közül a (D) szalag egy álló átfektetett gallér külső oldalát és az (E) szalag egy közönséges átfektetett gallér külső oldalát képezi, mimellett az áthajlított gallér alsói, külső szegélye az álló áthajlított gallér fölső szegélyével összeesik. 2. Az 1. igényben védett kabátgallér foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az egyik (D) szalag végei a másik (E) szalaggal nem függnek össze és, ha a gallér mint közönséges áthajlított gallér alkalmaztatik, a hajtókák alá jutnak. 3. Az 1. igényben védett kabátgallér foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (E) szalag úgy van elrendezve, hogy az esetben, ha a gallér mint álló áthajlított gallér alkalmaztatik, (I) redőt képez, mely fölveszi a szövetnek azt a fölöslegét, mely azáltal keletkezik, hogy az (E) szalag középső része szélesebb, mint a (D) szalag. 4. Az 1. és 3. igényekben védett kabátgallér foganatosítási alakja, jellemezve három (A, B) és (C) betét által, melyek közül a (C) betét az (I) redő fölött fekszik, míg azon él, melynek mentén a másik két (A) és (B) betét összeér, az (I) redővel összeesik, mimellett az (A) betét puhább, a (B) betét ellenben merevebb anyagból áll. (2 rajzlap melléklettel.) f'allas részvénytársaság nyomdája Budapesten.