49978. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keramiai és más porózus tárgyak impregnálására

Megjelent 191Q. évi október hó 18-án. MAGY, SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 49978. szám. XVI l/b. OSZTÁLY. Eljárás kerámiái és más porózus tárgyak impregnálására. GRÜNZWÉIG & HARTMANN GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG R/M

LUDWIGSHAFENBEN. A bejelentés napja 1909 március hó 30-ika. Elsőbbsége 1907 június hó 6-ika. Jelen eljárás célja első sorban kerámiái termékeket nedvesség ellen megvédeni. Az eljárás azonban más porózus ásványi anyagoknál is alkalmazást nyerhet ós a védelem egyéb folyadékok ellen is irányulhat. A kerámiái termékeket eddig ezen célból vagy zománczozták vagy szurok, gyanta és efféle folyós oldatában áztatták, mimellett áz oldószerek fölöslege utólag a levegőn vagy magasabb hőmérséklet mellett való szárítás által eltávolíttatik. Az ilykép kezelt tárgyak súlya szaporodik és a pórusok száma kisebb-nagyobb mértékben fogy. Az eljárás lényege, hogy a tárgyak oly szerves testekből való desztillációtermékek forró gőzeinek tétetnek ki, melyeket magasabb szénhidrogének gyűjtőnévvel lehetne megjelölni, bár szigorúan véve, részben pontosan meg nem határozható képleteik foltán nem mindannyian csoportosíthatók oda. Emellett a pórusok falai mikroszkopikus linomságú hártyával vonatnak be, mely a nedvesség fölszívására való képességet szünteti meg, anélkül, hogy a tárgyak súlyát lényegesen növelné vagy azoknak porozitását csökkentené. Tárgyaknak különböző gőzökkel való gőzölését már sokszor megkísérelték. így pl. tetőcserepeket szénhidrogénnel gőzöltek, de csak azon célból, hogy a szénhidrogének a cserép vasoxidjait fölbontsák, redukálják és saját bomlásukkal grafitot rakjanak le az agyag pórusaiba, tehát nem a cserepek vízmentessé tételére, hanem tisztán csak azok színezésére szolgálhattak. Fának fakátrány és kreozot gőzeivel való konzerválását szintén megkísérelték már. Az ez esetben alkalmazott fenolok azonban a fa rothadási csiráinak ártalmatlanná tételére szolgálnak és nem vízhatlanná tételre, minthogy maguk is vízben oldhatók. Ezen kívül a gőzök hőmérséklete lényegesen alacsonyabb, míg pl. szurok alkalmazásánál 250° C. hőmérséklet a fára rombolólag hatna. Az oljárás foganatosítása igen egyszerű. Pl. szurok alkalmazásánál a kezelendő testek körülbelül 250° C. hőmérsékletre hevített edénybe hozatnak, mélybe azután a szurok behelyeztetik. A testek vagy hidegek vagy előmelegíttetnek. A hőmérséklet azután körülbelül 400° C.-ig fokozható. A képződő barna köd a pórusokban és a tárgyak fölületén lecsapódik. A szükséges időtartam természetesen a tárgyak anyagától és nagyságától függ, valamint attól, hogy tökéletes áthatást kivánunk-e. Az időtartam