49974. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő, ill. önzáró tűzálló redőnyökön ajtókon, függönyökön

vagy ablaknyílás. Ezen nyílásnak mindkét oldalán az épület falán fekvő (2) fémtartók vannak elrendezve, melyek a több összerakott (B) redőny vagy ajtó számára annak lebocsátásánál vagy felemelésénél vezeték gyanánt szolgálnak. Ezen oldalas fémtartók mindegyike a csúcstól a talp felé keskenyedik, ahogy ez az 1. és 3. ábrákban föl van tüntetve és minden egyes tartó célszerűen (4) talppal bíró acéllemezből áll (6. ábra), mely (5) karimával, valamint egy áthajtott (6) résszel van ellátva, mellyel megfelelő csavarok vagy orsók „ segélyével az ablak- vagy ajtónyílás oldalaihoz van erősítve. Az oldaltartók homlokfölületén a lemez derékszögben van meghajlítva és visszahajló (8) éllel van ellátva. (2. ábra). A berendezést körülvevő (9) szekrény (5) ábra célszerűen acéllemezből áll, mely akként van meghajlítva, hogy a berendezésnek legfelső a falon fekvő lemeze mögé kerül és a redőnyön, valamint az oldalvezetékeken túl terjed, lefelé pedig azoknak mellső fölületén túl a nyílás fenekéig és az oldalvezetékeknek homlokfölületébe sülyesztett csavarok segélyével van megerőítve, mely lemez ily módon szekrényt képez a redőnynek megemelő helyzetben való befödésére, ahol is a működtető elemek a szekrényen kívül maradnak. A szekrény alsó szegélyének homlokfölülete szilárdság növelése céljából kettős vízszintes karimával van ellátva, amely karimának további célja, hogy a redőnyt helyzetében megtartsa, a (26) fülhöz kapcsolt felszabadító emeltyű segélyével. A szekrény orsók segélyével van az épület falához erősítve, melyek hasonlók a redőny legfölső lemezének a falon való megerősítésére szolgáló orsókhoz. A legfölső redőnylap a kettős falú (10) alaplapból áll, melynek falai közé asbestet, vagy más hőálló, ill. a hőt nem vezető réteget töltünk. A (10) alaplap alsó és fölső részén (12) ill. (13) karimákkal, a szekrénynek mellső, alsó éle (14) karimával van ellátva. A szekrény falához a (15) csavarok vagy orsók segélyével van az épület erősítve és a (12, 13) karimák (16) furatokkal van ellátva (2. ábra), melyeken az orsók vagy (17) rúdak vannak átvezetve, melyek a redőny vagy ajtó szomszédos (18) része számára forgó csap gyanánt szolgálnak. A redőnynek vagy ajtónak minden egyes részé kettős acélfalból, célszerűen oly acéllemezből áll, mely két egymással szemben fekvő karimával ellátott (19) fölső szegéllyel és egyszerű karimával ellátott (20) alsó szegéllyel bír és mindegyik lemez a megfelelő karimáknak furatain átmenő (21) orsók vagy rudak segélyével a fölötte fekvő lemez körül elforgathatok. Az 1. és 5. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál az alsó és fölső karimák rézsútos irányúak és egymással párhuzamosak, míg a 3. és 4. ábra szerinti foganatosítási alaknál a megfelelő lemez testével derékszöget zárnak be. Az egyes lemezek falai közötti terek asbest vagy más hőálló, ill. a hőt nem vezető (22) anyagréteggel vannak megtöltve. A furatok, melyeken a (17 és 21) rudak, ill. orsók átmennek, a forgást gátló vezetékkel vannak ellátva, pld. a (23) csapággyal vagy gyűrűvel, a hogy ez a 7., 8. ábrákban föl van tüntetve, miáltal a lemezeknek azon törekvése, hogy esésük közben megakasztassanak vagy föntartassanak, teljesen ki van küszöbölve. A redőny lemezei normális, azaz a szekrényen belül való összehajtogatott helyzetükben kapcsok vagy (24 és 25) emeltyűk segélyével tartatnak meg, ahol is a (24) emeltyű csuklósan kapcsolódik a (14) karima közepén elrendezett (26) fülhöz, míg a (25) emeltyű a falban kiképezett nyílás fölső szegélyéhez erősített (27) fül körül forgatható. A (24) emeltyűnek szabad vége a (25) emeltyű fölött van. elrendezve, míg az utóbbinak szabad vége a (28) olvadó kapocs segélyével van a fülhöz erősítve. A szerkezetnek működése a fenti leírásból már minden további magyarázat nélkül kiviláglik, de megemlítendő még az, hogy a (28) kapocs megolvasztásánál a tartó emeltyűk leesnek és az ily módon fölszabaduló ajtó vagy redőny önműködően fog leesni, ahol is a leesés megkönnyíttetik és hatályosabbá tétetik minden egyes lemezt