49972. lajstromszámú szabadalom • Invert izzófénylángzó folyós égőanyagok, kiváltképen petróleum számára

Megjelent 191Q. évi október hó 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 49972. szám. 11/d. OSZTÁLY'. Invert izzófénylángzó folyós égőanyagok, kiváltképen petróleum számára. BAUER VICTOR MUZEUMI ADJUNKTUS RIGÁBAN. A bejelentés napja 1910 iebruár hó 12-ike. A jelen találmány tárgya invert izzófénylángzó folyós égőanyagok, kiváltképen petróleum számára. A folyós égőanyagokkal dolgozó kék égőknél a kék világító láng elérésére szükséges, hogy a folyós égőanyag a fúvókából a keverőcsőbe való belépésénél már tökéletesen gázalakú legyen. Ezt azonban csak akkor lehet elérni, ha az égőanyag az elgázosítóban egy bizonyos, sajátságainak megfelelő hőmérsékletre hevíttetik föl. Ha a hőmérséklet az elgázosítóban történetesen a normális hőfok alá sülyed, akkor, az elgázosítás tökéletlenül megy végbe. Ezzel egyidejűleg azonban a láng hőmérséklete is csökken, az elgázosító még tovább lehűl, minek következménye, hogy az égőanyag elgázosítása még tökéletlenebb, míg végre a láng kialszik és az égőanyag folyós állapotban lép ki a fúvóka szájnyílásán. Ezen súlyos hátrányok elkerülésére az újabb lángzóknál különös gondot fordítanak az elgázosító fűtésére, mely rendesen vörösizzásig melegíttetik föl. Itt azonban újabb ártalmas jelenségek lépnek föl, melyeket mindeddig a föltaláló nézete szerint helytelenül értelmeztek. Szénhydrogénvegyületeket, mint aminők a folyós égőanyagok: petróleum, benzin, alkohol, stb. nem szabad izzó fémmel érintkezésbe hozni, mertvegy összetételüket megváltoztatják, oly módon hogy a szén szilárd alakban kiválik, és a meleg fémen leülepedik. A kokszszerű maradványokat a vörösízzásig hevített elgázosítóban eszerint nemcsak az elgázosítás maradványainak kell tekintenünk, vagyis oly anyagoknak, melyeket a folyós égőanyag oldott, vagy lebegő állapotban tartalmazott, hanem ezen maradványok magának az égőanyagnak elbomlásából is származnak ; a dolog természeté szerint annál több ily bomlási termék származik, mennél magasabb az elgázosító hőmérséklete. E helyen megjegyezzük, hogy a vörösízzásnak körülbelül 700° C-nyi hőmérséklet felel meg. Miután azon hőmérséklet, amelynél a folyós égőanyag elbomlása megkezdődik, ennél jóval alacsonyabban fekszik, a vörösizzásnál már igen erélyes bomlás megy végbe. Ugyanezen okok folytán különösen a gázvezető csövet és a fúvókát sem szabad oly magasra fölhevíteni, hogy bennük az égőanyag már elbomlik. Ha az elgázosítóba, vagy a gőzcsövecskébe, mint az sok ismert lángzónái megtörténik, szűrőt, vagy más, az ártalmas maradványok visszatartására szolgáló ülepítőberendezést helyezünk, emellett azonban a gőzcsövet és a fúvókát