49968. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a fúrónak a fúrómozgás közben való kicserélésére
— 2 — ban nem alkalmazható a tömeggyártásnál gyakran előforduló csekély átmérőjű lyukakhoz való fúrók beerősítésére, mert ezeknek csekély fölülete nem nyújt elegendő tapadást a (2) nyílásban a fúrás közben esetleg előálló elsiklás megakadályozására. E célból a csekély átmérőjű fúróknál, pl-6 mm.-en alul a 4. és 6. ábrákon föltüntetett fúrótokot alkalmazzuk. Itt az (1) fúrótok (2) nyílásának kúpossága a 2. ábrán föltüntetett (2) nyílás kúposságával ellentétes úgy, hogy az előbbi (2) nyílásba helyezett három vagy négyrészű (12) szorítópofák (6. ábra) lefelé esni igyekszenek, miközben a középen elhelyezett (13) fúrót körülfogják. Hogy ezen átfogás elég szorosan történjék, az (1) fúrótokban a (14) kulcsmélyedéssel ellátott (15) csavarorsó van tengelyirányban alkalmazva, melyet a (14) négyszögletes kulcsnyílásba helyezett kulcscsal befelé csavarva a (12) szorítópofákat egymáshoz közelítjük s ezáltal a közéjük helyezett (13) fúrót szorosan befogjuk. Hogy az esetleg eltörött (13) fúrót ki vehessük, e célból a (2) tokot az (5) fúróorsóból kiemeljük s azután a (15) csavart kifelé csavarva, az ily módon szabaddá lett (12) pofákat befelé toljuk, miáltal a (13) fúró magától kihull. A három- vagy négy részből álló (12) szorítópofát a (2) fúrótokban egyszersmindenkorra helyezzük be egyenként a (15) csavarorsó-nyíláson keresztül. Nagy átmérőjű fúrók a leírt kiviteli alakoknál nem alkalmazhatók, mert itt a fúrott lyuk és a fúró oly nagy súrlódási fölületen érintkeznek egymással, hogy a fúró a fúrott lyukból való kiemeléskor benne marad. Ennek megakadályozására szolgál a 7. ábrán föltüntetett foganatosítási alak. Az (1) tok, mely ezesetben célszerűen a (13) fúróval egy testből áll, közepén a (16) beesztergályozással bír s az (5)fúróorsó falában ugyanazon nívóban a (17) fúrás van alkalmazva. Ezen fúrásban foglal helyet a négyszögletesre kialakított (18) szög, melynek (19) feje ékalakúra van kiképezve. A (18) szög ezen ékalakú fejére támaszkodik az (5) fúróorsót körülvevő (20) gyűrű, a rajta megfelelően alkalmazott (21) mélyedés segítségével. A (20) gyűrűbe a (22) ütköző csavar van becsavarva, mely a (20) gyűrűnek a pontozott helyzetébe való tolását határolja. Ha már most a fúrás után az (5) fúróorsót az (1) fúrótokkal és a (13) fúróval együtt a fúrott lyukból ki akarjuk emelni, akkor a (20) gyűrűt pontozott helyzetébe toljuk föl úgy, hogy ekkor a (20) gyűrű a (18) szöget hozza a pontozott helyzetbe, amidőn a (18) szög az (1) fúrótok (16) beesztergályozásába kapaszkodik s így az (5) fúróorsó fölfelé való mozgásakor az (1) fúrótok, tehát a (13) fúró is fölfelé mozogni kényszerül úgy, hogy a (13) fúrónak a fúrott lyukban való bennrekedése ki van zárva. A következő fúrás előtt a (20) gyűrűt eredeti helyzetébe visszatoljuk, miközben a (18) szög (19) feje a rajta alkalmazott tekercsrúgó hatása alatt a (20) gyűrű (21) kivágásába csappan be. Ezen kiviteli alaknál a (8—11) szerkezetet el is hagyhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés a fúrónak a fúrógép mozgása közben való kicserélésére, jellemezve egy, a fúró fölvételére szolgáló fúrótok által, melynek fölső részén az elforgatást elősegítő két nyúlvány van alkalmazva, továbbá egy fúróorsó által, melynél a fúrótok fölvételére szolgáló nj'ílásnak fölső részében egy keresztülhaladó forgató ék van alkalmazva, oly célból, hogy a forgató ék a fúróorsóba betett fúrótokot ennek nyúlványainál fogva megragadhassa ós a forgásban résztvenni kényszerítse, mely elrendezés mellett a fúrótoknak a fúróorsóból való kihullásának megakadályozására egy, a fúróorsó falán alkalmazott fúrásban elrendezett és rúgóhatás alatt álló szorítógolyó vagy szög van alkalmazva. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnél a fúrótok egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a fúrónak a tokba való beszorítására egy, a fúrótokban hegyével kifelé irányuló kúp alakjában kiké-