49968. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a fúrónak a fúrómozgás közben való kicserélésére

— 2 — ban nem alkalmazható a tömeggyártásnál gyakran előforduló csekély átmérőjű lyu­kakhoz való fúrók beerősítésére, mert ezek­nek csekély fölülete nem nyújt elegendő tapadást a (2) nyílásban a fúrás közben esetleg előálló elsiklás megakadályozására. E célból a csekély átmérőjű fúróknál, pl-6 mm.-en alul a 4. és 6. ábrákon föltünte­tett fúrótokot alkalmazzuk. Itt az (1) fúró­tok (2) nyílásának kúpossága a 2. ábrán föltüntetett (2) nyílás kúposságával ellen­tétes úgy, hogy az előbbi (2) nyílásba he­lyezett három vagy négyrészű (12) szorító­pofák (6. ábra) lefelé esni igyekszenek, mi­közben a középen elhelyezett (13) fúrót körülfogják. Hogy ezen átfogás elég szoro­san történjék, az (1) fúrótokban a (14) kulcs­mélyedéssel ellátott (15) csavarorsó van tengelyirányban alkalmazva, melyet a (14) négyszögletes kulcsnyílásba helyezett kulcs­csal befelé csavarva a (12) szorítópofákat egymáshoz közelítjük s ezáltal a közéjük helyezett (13) fúrót szorosan befogjuk. Hogy az esetleg eltörött (13) fúrót ki vehessük, e célból a (2) tokot az (5) fúróorsóból kiemel­jük s azután a (15) csavart kifelé csavarva, az ily módon szabaddá lett (12) pofákat befelé toljuk, miáltal a (13) fúró magától kihull. A három- vagy négy részből álló (12) szo­rítópofát a (2) fúrótokban egyszersminden­korra helyezzük be egyenként a (15) csavar­orsó-nyíláson keresztül. Nagy átmérőjű fúrók a leírt kiviteli ala­koknál nem alkalmazhatók, mert itt a fúrott lyuk és a fúró oly nagy súrlódási fölületen érintkeznek egymással, hogy a fúró a fúrott lyukból való kiemeléskor benne marad. En­nek megakadályozására szolgál a 7. ábrán föltüntetett foganatosítási alak. Az (1) tok, mely ezesetben célszerűen a (13) fúróval egy testből áll, közepén a (16) beesztergályozással bír s az (5)fúróorsó fa­lában ugyanazon nívóban a (17) fúrás van alkalmazva. Ezen fúrásban foglal helyet a négyszögletesre kialakított (18) szög, mely­nek (19) feje ékalakúra van kiképezve. A (18) szög ezen ékalakú fejére támaszko­dik az (5) fúróorsót körülvevő (20) gyűrű, a rajta megfelelően alkalmazott (21) mélye­dés segítségével. A (20) gyűrűbe a (22) ütköző csavar van becsavarva, mely a (20) gyűrűnek a pontozott helyzetébe való tolá­sát határolja. Ha már most a fúrás után az (5) fúró­orsót az (1) fúrótokkal és a (13) fúróval együtt a fúrott lyukból ki akarjuk emelni, akkor a (20) gyűrűt pontozott helyzetébe toljuk föl úgy, hogy ekkor a (20) gyűrű a (18) szöget hozza a pontozott helyzetbe, amidőn a (18) szög az (1) fúrótok (16) be­esztergályozásába kapaszkodik s így az (5) fúróorsó fölfelé való mozgásakor az (1) fúrótok, tehát a (13) fúró is fölfelé mozogni kényszerül úgy, hogy a (13) fúrónak a fú­rott lyukban való bennrekedése ki van zárva. A következő fúrás előtt a (20) gyű­rűt eredeti helyzetébe visszatoljuk, miköz­ben a (18) szög (19) feje a rajta alkalma­zott tekercsrúgó hatása alatt a (20) gyűrű (21) kivágásába csappan be. Ezen kiviteli alaknál a (8—11) szerkezetet el is hagyhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés a fúrónak a fúrógép moz­gása közben való kicserélésére, jelle­mezve egy, a fúró fölvételére szolgáló fúrótok által, melynek fölső részén az elforgatást elősegítő két nyúlvány van alkalmazva, továbbá egy fúróorsó által, melynél a fúrótok fölvételére szolgáló nj'ílásnak fölső részében egy keresztül­haladó forgató ék van alkalmazva, oly célból, hogy a forgató ék a fúróorsóba betett fúrótokot ennek nyúlványainál fogva megragadhassa ós a forgásban résztvenni kényszerítse, mely elrendezés mellett a fúrótoknak a fúróorsóból való kihullásának megakadályozására egy, a fúróorsó falán alkalmazott fúrásban el­rendezett és rúgóhatás alatt álló szorító­golyó vagy szög van alkalmazva. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnél a fúrótok egy kiviteli alakja, azáltal jel­lemezve, hogy a fúrónak a tokba való beszorítására egy, a fúrótokban hegyé­vel kifelé irányuló kúp alakjában kiké-

Next

/
Thumbnails
Contents