49929. lajstromszámú szabadalom • Gép bőrdaraboknak vagy hasonló munkadaraboknak önműködő hasítására ill. egyengetésére és bélyegzésére
f ^ ---r ii pyi •- 12 -a (44) szegmens a (46) nyereghez ütközik és a (45) tengelyt és ezzel együtt a (135) kilincskereket az óramutató járásával megegyező irányban elforgatja. A (45) tengelynek elforgása folytán a (49) fogasrúd a gépnek mellső vége felé, az (55) fogasrúd pedig balra, azaz akként tolatik el, hogy a (67, 68) ékfölületek szétterpesztetnek. Ameddig az elmozgó talpnak mellső vége a (148) sarúhoz (4. ábra), ill. az esetleg alkalmazott (151) lengő karhoz (9. ábra) nem ütközik, addig a (45) tengely (5. ábra) szabadon elforoghat; ennek folytán az (55) rúd a talp vastagságában mutatkozó változásoknak megfelelően előre-és visszamoagattatik. Mihelyt azonban a talpnak mellső széle a (148) sarút(4. ábra), ill. a (151) kart működésbe hozza, a (140) kilincs a (134) fogakkal kapcsolásba hozatik és ekként megakadályozza a (135) keréknek az óramutató járásával megegyező irányú elforgását. Világos, hogy a gépnek ezen állásánál a (67, 68) ékfölületek (5. ábra) közti távolság többé nem fokozódhatik, hanem csak csökkenhet. A munkadarabnak azon részére, mely ekkor a (8, 9) hengerek (1. ábra) között áthalad, a tapogató szerkezet a lehető legnagyobb pontossággal és finomsággal hat, függetlenül attól, vájjon a férficipőknél szokásos lekerekített szélű vagy a női cipőknél szokásos szögletes szélű talprjól van-e szó és függetlenül attól, vájjon a talpnak szélei túlságosan meg vannak-e görbítve vagy aránylag egyenesek-e, mert a jelen találmány tárgyánál — eltérően az eddigelé szokásos tapogató nyúlványoktól, melyeknél a szögletes szélű munkadarab előretolása lehetetlen — a (8, 9) forgó elemek vannak elrendezve, melyek a hatásuk alatt álló különböző elemekkel egyetemben a lehető legnagyobb pontossággal és érzékenységgel reagálnak a szélek vastagságában mutatkozó minden változásra. Minthogy továbbá a (8, 9) hengereknek hajtása igen megbízhatóan történik, úgy azok a vékony, nyújtható munkadarabokat épp oly könnyen munkálják meg, mint a vastag, kemény munkadarabokat. Miközben a (9) tapogató henger a munkadarab szélein a vastagságban mutatkozó eltéréseknek megfelelően a (8) henger felé és attól elmozog, a (21) emeltyű és a (43) szektor a munkadarab szélein mutatkozó legvékonyabb helyeknek megfelelően mozgattatnak, miközben a (21) emeltyűt a (33) rugók húzzák mindig fölfelé. Ha a gépnek szélesebb munkadarabot kell megmunkálnia, akkor a (25) rudaknak fölső és alsó végeit annyira toljuk kifelé, hogy azok lehetőleg a munkadarabnak azon szélrészei alá jussanak, melyek a munkadarab átlagos szélességének felelnek meg. Keskenyebb munkadarabnál, a (25) rudakat megfelelő mértékben befelé toljuk. A (30) himba a már említett módon a rugók nyomását akként egyenlíti ki, hogy a munkadarab mindkét széle egyenlő nyomásnak vettetik alá, tekintet nélkül arra, hogy a két szél vastagsága közötti különbség igen nagy-e vagy sem. Ha a kezelendő munkadarab a mellső végtől kezdődően vetendő alá a mérésnek, akkor a 9. ábrában föltüntetett (151) lengő kart alkalmazzuk, mely a (140) kilincsemeltyű (5. ábra) kikapcsolását okozza, mely utóbbi a (135) kilincskerékkel azonnal kapcsolódik úgy, hogy azután minden vékonyabb S-s vékonyabb helynek föltalálása a (43, 44) szektorok által a (135) kerékre viteti^ át. Ha ellenben a munkadarabot nem mellső végétől, hanem csak egy, e mögött hátrább fekvő ponttól kezdődően akarjuk átérésnek és hasításnak alávetni, akkor a (%40) kilincsemeltyűnek kikapcsolására, ill. etiaek a (135) kerékbe való becsappantására 2^(148) sarut (4. ábra) alkalmazzuk. Minden v%onyabb és vékonyabb helynek megtalálást a (45) tengely (5. ábra), a (48) szektor, áU49, 50) fogasrúd, az (51) fogaskerék ésimz (55) fogasrúd segélyével nyomban a^bélyegző és hasító szerkezetre vitetik át. 1| ezen átté' teli szerkezet ellenkező végein%lrendezett rugók a különböző fogaskereket «és fogasrudakat mindig ugyanazon irány mié tartják egymással kapcsolatban, miálfc minden holt mozgás elkerültetik és ka|ftke-
