49912. lajstromszámú szabadalom • Hengjegynyomó betűrendszer

Megjelent 1910.

évi október hó 11-én. MAGY, SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 49912. szám. IX/e. OSZTÁLYHangjegynyomó-betürendszer. A. NUMRICH UND G° SÁRGARÉZLINEA-GYÁRI CÉG LEIPZ1G-REUTNITZBAN. A bejelentés napja 1909 október hó 7-ike. Hangjegyek nyomására eddig alkalmazott betűk műszaki tekintetből nem tekinthetők kifogástalanoknak. Jelenleg ezek oly nagyságban készülnek, hogy a tertiának 16 pont, a textusnak 20 pont és a kettős médiálisnak 28 pont felel meg. A tertia- és kettős médiális hangjegyek csupán a leipzigi betütörzsön vannak meg és hátrányaik következtében ezek is fokozatosan eltűnnek a betüöntődékből és könyvnyomdákból. A 16 (tertia), 20 (textus) é3 28 (kettős médiális) pontszám a hangjegyeknél csak az ú. n. főtörzset alkotja, míg az alaptörzset, mellyel a betűöntőknek és szedőknek számolniok kell, ötös osztás által (a hangjegyvonal száma) létesítjük. Az alapbetütörzs tehát tertiánál 37B pontból, textusnál 4 pontból és kettősmédiálisnál 58

/6 áll (leipzigi rendszer). Az alapbetütörzsek tertiánál és kettős mediálisnál a pontoknak törtrészei következtében nem csupán a liaugjegynyomó betűk előállítását nehezítik meg hanem a szedés Összeállítását is megnehezítik, minthogy a könyvnyomdákban használt más fajta betűk, más jelek, díszítések, szegélyek stb. számára általánosan érvényes pontrendszer keretén kívül állanak és ennélfogva saját, lényegesen költségesebb kizáróberendezést is igényelnek. A hangjegyek nyomtatására szolgáló típusok tökéletesebbek, mert a rajtuk lévő kép a négyszög-méretek és a vele öntött szártoldatok miatt közel kerek alakot mutat, mely alak egyáltalában nem felel meg a hangjegymetszésnél használt alakoknak ós e mellett a nyomás sem szép és mert az együtt öntött szártoldatokhasználat közben könnyen megsérülnek és gyorsan kopnak. Jelen találmány tárgyát képező hangjegy -nyomó-betük fenti hátrányokat vannak hivatva megszüntetni. A találmánybeli hangjegynyomó-betű a mellékelt rajzon látható és pedig az 1—3 ábrán ábrán fölül-, elül- és oldalnézetben ; a 4. ábra a találmáüybeli betűkből alkotott, nyomásra kész szedést tüntet föl fölülnézetben, míg az 5. ábra a 4. ábra M—M vonala szerint vett hosszmetszet. A találmány tárgyát képező hangjegynyomó-betürendszernél a következő nagyságok nyernek alkalmazást: tertia, főbetütörzs 15 ponttal, normálrendszer, alapbetütörzs 3 ponttal; textus, főbetütörzs 20 ponttal, normálrendszer, alapbetütörzs 4 ponttal;