49909. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fölső levegőnek (pótlevegőnek szekunder-levegőnek) a tüzelőtérbe való bevezetésére
_ 4. — amint a tiizolőajtó a 2. ábrán látható helyzetbe visszatért. A zárt tüzelőajtó azonban a részben nyitott helyzetbe önműködően vezéreltetik, amint a mozdonynak az állomásba való befutása, lejtésen való haladás alkalmával stb. a szabályozó emelő átfektettetik és ezáltal a gőzhenger és exhausztor gőzvezetéke záratik. Ezen esetben a (32) szabályozó emelő az 1. ábrán szakadozott vonalakka* jelölt helyzetbe jut, aminek következménye az, hogy a (38) kar a szintén szakadozott vonalakkal jelzett helyzetbe emeltetik. A (38) kar segélyével a (41) szögemelő (1. ábra) kissé bal felé forgattatik és e közben a (19') kar (42) orrára hat. Ennek következtében a (19, 19') karok fölemeltetnek, a (11, 11) szektorok elreteszeltetnek és a tüzelőajtó a (27) csavarrugók segélyével a részben nyitott helyzetbe hozatik (3. ábra). Azáltal, hogy a (32) szabályozó emelő az 1. ábrán szakadozott vonalakkal jelzett helyzetbe jut, annak lengő mozgása ismert mó' don a (34, 35) rudak és a (33) emelő segélyével a (61) tengelyre vitetik át (7. ábra). Ezen tengely a szabályozó emelőnek megfelelő lengő mozgást végez és ezen mozgást a (68) emelő és a (67) rúd közvetítésével a (66) tolókára viszi át, mely a gőzhengerhez és exhausztorhoz vezető gőzvezetéket elzáró helyzetbe hozatik. A (71) csap (72) emelője egyidejűleg a (67) rúd segélyével fölfelé forgattatik és ezáltal a segédfúvókához vezető gőzvezeték nyittatik. Ha a fűtő a tüzelés alkalmával a (7) tüzelőajtót a szabályozó emelő működtetése nélkül ismét zárni akarja, csak a (8) ellensúlyt kell a 2. ábrán látható helyzetbe viszszaforgatnia és ezáltal a tüzelőajtót a (27) rugók megfeszülése ellenében zárnia. Emellett az ajtónak a megfeszült (27) rugók által való szándékolatlan kinyitása elkerülhető azáltal, hogy a (17) emelőnek (47) záró fogát a (11) szektor (48) hézagába akasztjuk. Ha a (32) szabályozó emelőt a mozdony megindítása alkalmával a teljes vonalakkal rajzolt helyzetbe fektetjük átr fűtő a rostélyt — ha ez szükséges — szénnel rakja meg és a (17) emelőt kézzel kioldja. Ez esetben a (17) emelő fölfelé átfektethető, hogy a rostély adagolásánál a íűtőnek útjában ne álljon. Ezekből kitűnik, hogy a fölső levegőnek a tüzelőtérbe való bevezetése két különböző úton történik, még pedig egyrészt a tüzelőajtóhoz oldalt elrendezett záró szervek segélyével, melyek a tüzelőtérben uralkodó vákuum nagysága szerint önműködően nyílnak és záródnak, másrészt a nyitott tüzelőajtón át, mely úgy van elrendezve, hogy a szabályozó emelőnek a gőzhengerhez és exhausztorhoz vezető gőzvezetéket elzáró helyzetbe való átfektetése alkalmával a részben nyitott helyzetbe önműködően hozatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés fölső levegőnek (pótlevegőnek, szekundér levegőnek) a tüzelőtérbevaló vezetésére, azáltal jellemezve, hogy az elreteszelhető tüzelőajtó a (27) rúgó behatásának úgy van alávetve és a szabályozó emelővel rudazat útján úgy van összekötve, hogy a szabályozó emelőnek, a gőzhengerhez és az exhausztorhoz vezető gőzvezetéket elzáró helyzetbe való átfektetése alkalmával a tüzelőajtóelreteszelése a rudazat által önműködően oldatik és az ajtó a rúgó által önműködően nyittatik. 2. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fölső levegőnek a tüzelőtérbe való bevezetése egyrészt a tüzelőajtóhoz oldalt elrendezett (51, 52) záró szervek segélyével történik, melyek a tüzelőtérben uralkodó vákuum nagysága szerint önműködően nyilnak és záródnak, másrészt a nyitott (7) tüzelőajtón keresztül, mely úgy van elrendezve, hogy a szabályozó' emelőnek a gőzhengerhez és az exhausztorhoz vezető gőzvezetéket elzáró helyzetbe való átfektetése alkalmával a részben nyitott helyzetbe hozatik. i3 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten