49887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szénhydrogének elgázosítására

— 6 — ben lebegnek. Ez a köd a belépésénél a hevített (19) burkolatba (1. ábra) ütközik, mely a (14) henger fején van elhelyezve; a többi kiviteli alakoknál a köd a megfelelő fölületekbe ütközik. A fölületek a konverter belsejében végbemenő elégés által rendkívül erősen hevíttetnek. Az az anyag, amelyre az olajgőz legelőször ütközik, két figyelemreméltó fizikai tulajdonsággal bír, mely utóbbiak a konventer belsejében végbemenő reakciókra valószínűleg befolyással bírnak. Ezek a tulajdonságok a lyukacsosságban ós ennek következtében abban a képességben állnak, mely szerint az említett anyag kapilláris hatás következtében olajat vesz föl. A fizikai tulajdonságok másrészt a vas- vagy más anyagú falakhoz képest aránylag csekély hővezető- és átvívőképességben állnak, hasonló hőmérsékletre való hevítést figyelembevéve. Ismeretes olajat gőzelőállítás céljából hevített fémfölületek felé röpíteni, valamint az is ismeretes, hogy az ezen fémfölületek fölé röpített olajból szén, kátrány és hasonló vegyületek válnak ki, ha ezek a fölületek egyazon magas hőmérsékletre hevíttetnek, mint azt föntebb a jelen eljárással kapcsolatban megadtuk. A hevített lyukacsos föl ületbe ütköző olaj e fölület által valószínűleg absorbeáltatik, legalább is jelentékeny mértékben és közvetlenül gázzá vagy gőzzé alakíttatik át, mely utóbbiak a porosokból eltávoznak és a készüléken átáramolnak. E lyukacsos'anyagnak fizikai minősége és lyukacsos szerkezete valószínűleg jelentékeny befolyást fejt ki az olaj komplex szénhydrogén molekuláinak egyszerűbb vegyületekké való fölbomlására, anélkül, hogy e mellett kátrány vagy szén választatnék ki. Az emellett föllépő reakciók valószínűleg olyanok, hogy jobb fölbomlás éretik el, ha az olaj egyes kis íészekben kezeltetik, mint az esetben, ha a kezelés nagy mennyiségekben történik. Természetes, hogy a lyukacsos anyag hézagaiban lévő különböző olajmennyiségek rendkívül csekélyek. A belépő olaj egy további nagy mennyisége valószínűleg a hevített (19) fölületen mozog, anélkül, hogy abba tényleg belépne. E mellett az anyagnak aránylag csekély hővezetőképessége valószínűleg erős hatással bír azokra a változásokra, amelyek a fölületen tovasúrlódó olajban végigmennek, mimellett az olaj aránylag fokozatosan hevíttetik. A fő égési zóna valószínűleg a (14) henger (1. ábra) fölső oldalának közeléből lefelé, illetve a többi kiviteli alakoknál a megfelelő helyen terjed. A (18) fej fölött lévá tér, mely a (31) beeresztéstől a fej szélei felé terjed, valószínűleg előhevítő, elgőzölögtető és és gázképzőteret is képez, melynek hőmérséklete a (31) beeresztés közelében aránylag alacsony és a (18) fej széle felé fokozatosan nagyobb. Az ebben a térben fokozatosan hevített olaj nagyobb vagy kisebb mértékben tétetik illékonnyá és valószínűleg bizonyos mértékben gázzá alakíttatik át. Az a körülmény, hogy kátrány, szén és hasonló nem választatik ki, valószínűleg nagy mértékben függ az olaj e fokozatos hevítésétől. Az olajjal belépő levegő kétségtelenül megfigyelhető befolyással bír a konverterben végbemenő folyamatra és pedig egyrészt azért, mert a konverterben föntartott hőmérséklet következtében részleges elégetés megy végbe, másrészt valószínűleg azért, mert az esetben, ha szénhydrogén molekulák átalakúlási folyamatának eredménye gyanánt szén választatik ki, akkor ez a szén gyakorlatilag molekulárisán fölosztott állapotban löketik ki és miközben a levegőben lebeg, valószínűleg azonnal a levegő oxygénjével egyesül. A konverter kezdeti részében képződő szénhydrogén gőzök és gázok kétségtelenül épígy egyesülnek a velük kevert levegő oxygénjével. Az eképen föllépő elégés részleges és korlátolt,, mimellett az elégést a jelenlévő nehezebb szénhydrogének komplex molekuláinak hasítása és új könnyebb szénhydrogénvegyüeteknek szénmonoxyddal együttes képződése kiséri. A konverter belsejének hőmérsékletét és pedig oly ponton, mely az olaj és levegő belépési pontján túl fekszik, körülbelül 760» ! C-ban állapítottuk meg és ez a hőmérsék-