49872. lajstromszámú szabadalom • Lövegek és lövedékek önműködő álütegek berendezésére

"üteggel kombináltan alkalmazott álütegeket. Jelezze (A) a támadó ellenség ütegét, mely hat (a, b, c, e, d, f) szakaszból és (B) a védelem éles ütegét, mely csak két (g) és (h) szakaszból áll. Amint (B) üteg parancsnoka az ágyúharcban (A) üteg túlsúlyát fölismerte, fölállítja éles ütegétől kétoldalt közelítőleg 500 vagy 600 lépésnyi távolságban lehetőleg földsáncban, lombok között, egyszóval födött helyen, a két-két szakaszból álló (C) és (D) álütegeket, melyek a beállítás után önműködően ugyanazon hang és fénytüneményeket idézik elő, mint a már működő (B) éles üteg. Az ellenséges (A) üteg parancsnoka a tűzvonalba lépett új két üteg tüzét ellensúlyozandó, kénytelen tűzerejét szétforgácsolni s az (a) ós (b) szakaszokkal (c) álüteget, (e) és (f) szakaszokkal pedig (D) álüteget tűz alá venni és így csak két (c) és (d) szakasz áll (g) és (h) szakaszokkal szemben, mert a többi négy szakasz tüze teljesen határtalanná lett. Célszerű az álütegeknek ily módon való fölállítása akkor is, ha az ütegparancsnok ütegével jobb és megfelelőbb helyet akar elfoglalni, vagy ha fölismerve az ellenség tüzének túlsúlyát pozíciójának kedvezőbbeégét újabb födött és védett helyet keres, vagy teljesen vissza óhajt húzódni az ellenség tüzének hatásköréből; mindezen esetekben az ellenség meg van tévesztve, ereje azét van forgácsolva, mert tényleges erejének csak egy töredékével üldözheti a visszavonuló vagy új alkalmasabb helyet kereső éles üteget. Föltételezve azon esetet, hogy az ellenség fölismeri (C) és (D) álütegek hatástalanságát s tüzét ismét (B) üteg ellen koncentrálja, ekkor igen könnyen és gyorsan (B) üteg helyet cserélhet (C) vagy (D) álüteggel s innen veszi föl ismét a harcot, de meg ily esetben a később tűzvonalba lépő éles ütegek helyezhetők el igen előnyösen (C) vagy (D) álütegek mögött. 2. ábra a löveg és a benne elhelyezett lövedékek hosszmetszetét, 3. ábra ugyanennek u—v irányú metszetét tünteti föl. 4. ábra ugyancsak a löveg és a benne elhelyezett lövedékek hosszmetszetét ábrázolja csak hogy ezen metszés síkja merőleges a 2. ábrában föltüntetelt metszés síkra. 5. ábra 4, ábrának x—y irányú metszetét mutatja. 6. ábra a lövedék egyik kiviteli alakjának metszete; 7. ábra ugyanennek fölülnézete. 8. ábra a löveg és lövedék egy másik kiviteli alakját ábrázolja hosszmetszetben. 9. ábra sematikusan tünteti föl az álütegnek elektromos úton való működésbe helyezését egy központból. A csőalakú (1) löveg (2) feneke (33) nyúlvánnyal bír, melynek segélyével könynyen a földbe ásható. A löveg hossztengelye az alapsíkkal tetszés szerinti szöget zárhat be. (1) csőalakú löveg (3) barázdákkal van ellátva, melyek (4) lövedékek megfelelő (5) nyúlványainak vezetésére szolgálnak. A lövedékek alul (6) kimetszéssel bírnak és alsó (7) fölületeikkel fekszenek föl az alattuk levők (10) tetejére. A (6) kimetszésekbe helyeztetnek el (8) durranó lőport tartalmazó párnák, melyek a karimával elátott (9) azbeszt lapok közbeiktatásával fekszenek föl az alantabb már elhelyezett lövedékek (10) tetején. A karimával ellátott azbesztlapok vagy az ezeket helyettesítő bármely más jó hőszigetelő és lángot fojtó lapoknak rendeltetése, a fölsőbb rétegekben elhelyezett lövedékek robbanása esetén a lefelé is lövelő lángot fölfogni és megakadályozni azt, hogy a lövegben elhelyezett lövedékek (8) lőportöltései mind egyszerre robbanjanak, míg (6) kimetszések megvédik az egymás alatt fekvő (8) lőporpárnákat attól, hogy a fölöttük robbanó lőpor nyomása következtében szintén egyidőben robbanjanak, mert a robbanáskor keletkező nyomást mindenkor (7) és (10) fölületek közlik (2) fenékkel. A lövedékek önműködő előre megszabható időközökben egyenként való kihajítását (11) kanóc vagy ehhez hasonló könnyen gyúló lehetőleg egyenletes keresztmetszetű gyújtózsinórral érjük el. A csőalakú (1)