49866. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hegesztett láncok előállítására

dik, a duzzasztó villát egy láncosztással előbbre kell vinni, hogy a megmunkálandó láncszemmel érintkezhessék. Evégből a (16) duzzasztó villa a (18) hüvely (17) bővített fejében szán módjára mozgatható és hajtását a (19) vezetékekben eltolható (20) tolattyúk által, nyeri. Ha a (15) duzzasztó villa vissza van tolva, a (21) fogaskerék és a (22) fogazott rúd közvetítésével 90°kal elforog és egy osztással előbbre halad, mely állásnak a 9. ábra teljes vonalas része felel meg. Hogy az elforgás kivihető legyen, legelőbb is a (13) tartó pofákat kell visszahúzni. Hogy a lánc helyzetében a tartó pofák visszahúzása után is megmaradjon, a gépen (23) villa van elrendezve, melyet az alatta lévő láncszemre sülyesztünk, miáltal körülfogja és a láncot fogva tartja. A duzzasztó villának elforgatása és egy osztással való előbbrevitele után a duzzasztandó láncszem mögé lép (10. ábra). Ennek megtörténtével a (11) tövis fölemelkedik és a (24) elektródákat tartó (25) szánt annyira előretoljuk, hogy az elektródák az új láncszem hegesztendő végeivel érintkezésbe lépnek. Ezután kezdetét veszi a duzzasztás a (26) rúgó behatása alatt álló kétkarú (27) emelő közvetítésével, mely a duzzasztó villát állandóan a (6) tüske felé nyomja. Minthogy az erősen előmelegített láncszem az áram hatása alatt a legrövidebb idő alatt vette föl a duzzasztáshoz szükséges meleget, a duzzasztás folyamata gyorsan megy végbe. Hogy a duzzasztás túlságba vitelét meggátoljuk, az eltolható (28) ütköző van elrendezve, melyhez a duzzasztó villa duzzasztjó mozgásának végén egy, a (18) hüvelyre helyezett (29) korong támaszkodik. A (29) korong azonkívül a (30) ütközővel bír, mely közvetlenül a duzzasztás befejezte előtt a kimozdítható kétkarú (31) emelőhöz ütközik, miáltal egy rúgóhatás alatt álló második (32) emelő szabadul föl, mely kontaktusberendezés gyanánt van kiképezve. Ily módon a duzzasztás határán az áram önműködően kapcsoltatik ki és az elektródák hatásukat elvesztik. A (32) emelőnek az áramkört záró állapotba való visszamozgása a kampiósan kiképezett (33) tolattyú elmozdítása által történik, mely visszahúzott állásában a (32) emelőt kilengeti és a (31) emelő orra alá hozza. Ezáltal az elektriódák visszahúzatnak és a (18) hüvely eltolása által a duzzasztott láncszem a (35, 35) alakverők közé jut, melyek közül az alsiót a (36) excenter emeli, míg a fölsőt a (37) emelő lefelé nyomja. Mihelyt a két alakverő a munkadarabot körülfogja, fölszabadul a (38) kalapács, melynek ütőhatása folytán a duzzasztásnál előállott egyenlőtlenségek eltávolíttatnak. A láncszem képzésének munkája ezzel be van fejezve és a már kész láncszem az időközben a (6) tövis körül előzetesen hajlított, újból képezendő láncszembe bevezethető. Evégből az utolsló kész szemet a függélyes síkba forgatjuk le, ami a (18) hüvelynek a (21) fogaskerék és a (22) fogazott rúd által való forgatása útján történik. Hogy az egy síkban fekvő összes láncszemek hegesztési helyeit ugyanazon oldalon nyerjük, ezen forgatásnál a villát majd a 9. ábrában I-el, míajid a 9. ábrár ban II-vei jelzett állásba kell hoznunk. Ha a láncszemet ily miódon elforgattuk, akkor már előre tolható és az új láncszem képzéséhez szolgáló előzetesen hajlított munkadarab lehajlított végei közé vezethető, mire a leírt művelet ismételtetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép hegesztett láncok előállítására, azáltal jellemezve, hogy a tövis körül előzetesen hajlított, erősen fölhevített munkadarabba a már kész lánc utolsó szemét betoljuk és a munkadarabot zárjuk, majd az új szemet hossztengelyével saját síkjában a lánc hossztengelye irányába forgatjuk és a hegesztési elektródákhoz vezetjük, mire a duzzasztás egy, a munkadarabot támaszték ellenében nyomó duzzasztjó villának folytonos előre haladása útján történik, ugyanannak következő visszahúzódása által pedig az új szem a hegesztés után egy,