49864. lajstromszámú szabadalom • Berendezés több fokozatban dolgozó gőz- és gázturbinák szabályozására

Megjelent 1910. évi október lió 5-ér.. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 49864. szám. V/d/l. OSZTÁLY. Berendezés több fokozatban dolgozó gőz- és gázturbinák szabályozására. SCHULZ RICHÁRD MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1908 december hó 2-ika. Elsőbbsége 1906 november hó 29-ike. Hogy több fokozatban dolgozó gőzturbináknál a gőz szabályozásával a gőzt kis terhelések esetében is jól használhassuk ki, többszörösen ajánlották már azt, hogy az egyes fokozatokban a fúvókák keresztmetszetét kisebbítsük. Ez a szabályozási mód azonban a gyakorlatban alkalmatlannak bizonyult, mert az egyes fokozatok fúvókáiban a gőz lefojtása következtében föllépő veszteségek túlságosan nagyok. Ajánlották továbbá azt is, hogy a turbina ^egyik fokozatában bizonyos számú, illetve több fokozatában azonos számú, fúvókát várjunk el, mimellett az elzárt fúvókák száma annál nagyobb, minél kisebb a terhelés. Ekkor a gőz úgy nagyobb, mint kisebb terhelésnél közel ugyanavval az expanzióval dolgozik. Ez a szabályozási mód azonban még akkor sem vált be, mikor kisebb terheléseknél • egyidejűleg a fúvóka keresztmetszetét is csökkentjük, tehát a gőzt lefojtjuk. Ebben az esetben a két szabályozási mód hátrányai mind föllépnek, sőt összegeződnek. Ez abból magyarázható, hogy a gőz jellemzői, térfogata, víztartalma stb. kisebb terheléseknél bizonyos, igen bonyolódott törvény szerint változik, a terhelés csökkenésével úgy, hogy a gőz munkaképességének kihasználására a fúvókák más keresztmetszete szükséges, mint amily mértékben változik az ismert szabályozási módoknál a keresztmetszet a munkához, illetve a gőzfogyasztáshoz. Eme szabályozó berendezések hátrányai különösen akkor válnak érezhetőkké, mikor mint pl. hadihajók gőzturbináinál a szabályozható nyomás fokozat mögött még néhány, teljesen vagy részlegesen csapott, szabályozás nélküli fokozat van alkalmazva. Ily turbinák hasonló módon dolgoznak, mint a több fokozatban dolgozó oly turbinák, melynek fokozatai közül csakis az elsőt szabályozzuk. A gőznyomás kisebb teljesítményeknél a nem szabályozott nyomásfokozatoknál többé-kevésbbé ama végső nyomás alá .sülyed, melynek a szabályozott nyomásfokozatnál a teljes teljesítmény esetében kellene föllépnie, miért is a gőz teljes munkaképességét kihasználni nem lehet. A munkaveszteség annál nagyobb, minél kisebb a terhelés, mert az utolsó szabályozott fokozatból kiáramló gőznek kisebb nyomásnál annál nagyobb a térfogata, minél kisebb a teherlés, hogy így a következő nem szabályozott nyomásfokozat fúvókáit kitölthesse. Ha pld. föltételezzük, hogy a gőz két fokozatban expandálódik 15 atm.-ról 1 atmöra és hogy eme nyomásfokozatok mögött még további nyomás-