49861. lajstromszámú szabadalom • Gyorstüzelő töltény és fegyver

burkolattal is bírhatnak az oldalakon, de mivel az elszakítás helyén a belső fémbélés szabadon van, az ilyen golyó expanzív hatással bir. (e) csatorna a golyóra ható nyomás folytán betömődik. A 4. ábra az előbb leírt töltény más ki-Vitelét mutatja, melynél a golyók hosszúkás hengeres, elől-hátul tompított alakkal bírnak és leszakítási helyükiin (g) bemetszés van, miáltal a robbanáskor előálló nyomást a (h—i) keresztmetszet veszi föl, mely nagyobb lévén a (j—k) leszakítási keresztmetszetnél, nagy reakciót képes fölfogni, ami erős robbanószerek alkalmazását teszi lehetővé. Itt is alkalmazható acélburkolat, mégpedig akár egy darabban, akár különkülön. Míg az eddigiek oly töltényeket ábrázoltak, melyek elsütésekor az összes golyók egymásután kilövettek, az 5. ábrán föltüntetett töltény minden lövedéke külön lőhető ki. Papir vagy rézhengerben különálló vagy egy darabból sajtolt golyók vannak, melyek közötti ür robbanóanyaggal van kitöltve. Az elsütés a patron oldalába beeresztett (d) gyutacsok segélyével történik, melyek sorban a fegyvergyújtó szögének ütése alá jutnak. A töltény megfelelő helyzetét a csőben (1) szög biztosítja. A 6. ábra robbanóanyagból készült, egyik helyén fölmetszett gyűrűt mutat, mely a golyók közébe tehető és töltésül szolgál. A 7., 8., 9. ábrák a tölténynek oly kivitelét mutatják, mely pld: Manlicher fegyverbe alkalmazható. A töltény hüvelye két darabból áll, (7. ábra) a vastagabb belső (m) hengerből és a vékonyabb külső (n) hengerből, melyek egymásra vannak húzva. A (d) gyutacsot elsütve az explózió az (m) belső hüvelybe sajtolt (o) csatornán át az első golyó töltéséhez jut és ezt kilövi. Az égés az (m) hüvelybe sajtolt második (p) csatornán át, mely (o)-tól 90°-al van elfordítva — és az égéstvezető anyaggal van megtöltve — hátrafelé terjed és a (g) nyílásokon át a következő golyók töltését sorban fölrobbantja, melyek rövid időközökben egymásután röpítik ki a golyókat. A töltény hosszmetszetét a 7. ábra, a belső vastagabb (m) hüvely nézetét és keresztmetszetét a 8. ábra, az összeállított töltényt a (9) ábra mutatja. A 10—13. ábrák oly töltényt ábrázolnak, melyből a golyók egyenkint lőhetők ki. A töltényhüvely itt is két részből áll, egy vastagabb belső (m) 10. ábra és egy vékonyabb külső (n) hengerből. (12. ábra) melyek egymásba vannak tolva. Az (m) belső hüvely ugyanúgy mint 7. ábrában, vastagabb fallal bír és belvilága egyenlő a fegyvercső kaliberével, hengerpalástjába pedig (r) csatornák vannak besajtolva egymástól egyenlő távolságra. F, csatornák hossza váltakozik, mindegyik hossza az előtte valónál egy lövedék hosszával rövidebb és minden csatorna végén (s) luk van. A belső hüvely fenekén csillagalakban sajtolt domborulat van, melynek célja, hogy a külső hüvelynek (12. ábra) fenekén a megfelelő besajtolt formába (13. ábra) (t) illeszkedve az(r) csatornával szemben elhelyezett (g) gyutacsok terét egymástól különválassza, hogy az egyik gyutacs explóziója a többi gyutacsot föl ne robbantsa. Annyi gyutacs van, ahány lövedék (a rajzban 4) minden egyes gyutacs explóziája a megfelelő szemben fekvő (r) csatornán (mely gyorsan égő, vagy robbanóanyaggal is ki lehet töltve) és az (s) lukakon át a megfelelő lövedékek töltéséhez jut, melyet fölrobbant. Először a legfölső golyó lövetik ki és hogy az ennek megfelelő gyutacs kerüljön először a kakas gyújtószöge alá, e célból a töltény (1) szöggel bír, mely a töltény helyes fekvését a fegyvercsőben biztosítja. A golyók egyik kiviteli alakját és a hüvely hosszmetszetét a 11. ábra, az összeállított töltényt a 14. ábra mutatja. E töltény használatára szolgáló fegyvert a 15. ábra mutatja. A fegyvert tengelye körül elforgatható vont csöve jellemzi. A golyó, miközben a vont csőből kiröpül, abban Elfordul, eközben a forgatható csövet is elfordítja. A vont cső csavarmenetének emelkedési szöge olyan, hogy a golyó oly szöggel fordítsa el a csövet, hogy a töltényhüvelyben elhelyezett gyutacsok sorban a kakas gyújtószöge alá kerüljenek. A fegy-