49851. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet energiakészleteknek átalakítására

A gáz adiabatikus expanziója által a (12) térben lényegesen lehűlt. Ha ezen expanziót elég messze vezetnők, akkor a gáznak hőfoka a víz hőfokáéval megegyeznék. A gyakorlati alkalmazásban az expanziót nem vezetjük ily messzire úgy, hogy a gáz a (14) kamarában való beáramlásánál magasabb hőfokkal bír és ezért egy kis hőmennyiség sugárzás útján adódik át a (14) és (25) falakra. A (18) kamrában keringő víznek emellett az a célja, hogy minden számbavehető melegedést meggátoljon. Lényeges, hogy a melegedés ne jöjjön létre, mert a hőfok minden emelkedésének következménye az volna, hogy a vízgőznek feszültsége a (14)-ben és (25)-ben megfelelően növekednék és ennek következtében a forró gázok expanziójának határát hamarább szakítaná meg. Ily eredmény igen káros volna, noha a hatásfok a gáznak a (10) térbe való 'belépésnél uralkodó és a (12) térben való •expanzió végén fönnálló nyomáskülömbségüek felel meg. A hideg víz, mint említettük, csak á folyamatnak kezdetén áramlik be, hogy azon hideg levegőt kihajtsa, mely az átalakítóban jelen van és a befecskendezés megszakítása, ill. a folyadéknak eltávolítása által állíttatik elő az expanziónak létesítésére szolgáló alacsony nyomás. Emellett szükséges lehet a forró gázoknak fokozatos bevezetése. Ezen szívási folyamat alatt, mely a Giffard-féle eljárásnak felel meg, a közeg a (27) szelepen vonul át. Mihelyt a (16) szelep zárva van és a (14) és (25) terek üresek, a készülékben csak magasnyomású forró gőz van jelen és végül forró víz, mely a (23) csőből áramlik be. Valamennyi ezen fluidum expandál és a (14) és (25) kamarákba jut, melyekben alacsonyabb nyomás uralkodik és itt lehűl. A hideg víz bevezetés ; által létesített vákuumot azonban más szerkezetek, pl. légszivattyú által, is létesíthetjük, mely esetben a hideg víznek bevezetése meg volna gátolható. Emellett egy segédkészülék jön tekintetbe, melynek szerkezete a jelen találmány lényegének szempontjából nem bír fontossággal. A (22) kamara gázteréből jövő meleg folyadéknak bevezetésére szolgál. A meleg víz, mely arra szolgál, hogy a későbbi kompresszió alatt keletkezett melegnek nagy részét latens meleg alakjában lekösse, a (24) szelepen és a (23) csövön folyik át. A vízsugár előnyösen egy a gáztérből jövő nedves gázsugárral is helyettesíthető. A (25) expanziókamara a (14) kamarához hasonlóan van kiképezve és két végén ugyancsak melegabszorbeáló összekötő csődarabokkal bír és a vízhűtésnek ugyanazon rendszerével van ellátva, mint amaz. A (25) kamarának az a föladata, hogy a gázoknak a (14) és (22) kamarában lefolyó későbbi kompressziója ellenében működjék. Azáltal, hogy a forró víz alacsony nyomáson, közel (14) kamarában uralkodó nyomáson tartatik, a forró víz kénytelen azon nyomást fölvenni, mely egyenlő azzal a nyomással, melyet a gáz a (14) kamarából való kilépésénél bír. Ez a gáz külső behatásnak nincs kitéve, mely annak adiabatikus kompresszióját maga után vonná, mivel ez a 22) kamarában ugyanolyan nyomású fluidumra talál. Ha azonban a (25) kamara jelen nem volna, akkor a forró víz nem hozatnék alacsonyabb nyomásra, mivel az a (14) kamara végére való jutásnál oly fluidummal érintkeznék, mely magasabb nyomással bír úgy, hogy már most az adiabatikus kompresszió állana elő, melynek folyamán a kinetikai energia a hőenergiává alakulna át anélkül, hogy hasznos energiaeredményt létesítene. A (25) kamara szükséges tehát ezen káros hatás meggátolására. A (26) tér is kompressziókamara, mely a (27) szeleppel van ellátva; ezen szelepen át távoznak a gázok túlnyomás föllépje esetén. ' A gázoknak további kompressziója a (29) szelepben végződő (28) kamarában történik, mely szelepen átfolyva, a gázok a (291

) térbe jutnak. A vezérlést két különböző átmérőjű (30) és (31) henger végzi, melyek tengelyirányban csatlakoznak egymáshoz. Ezen hengereknek belső tereit a (32) és (33) dugattyúk három rekeszre osztják. A két dugattyú