49836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás domborművű tárgyaknak, turfából, tőzegből és hasonlókból való előállítására

Megjelent 1910. évi október lió 3-á". MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 49886. szám lV/b/l. OSZTÁLY. Eljárás domborművű tárgyaknak turfából, tőzegből és hasonlókból való előállítására. FRANKÉ THEODOR MAGÁNMÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1909 november hó 13-ika. Jelen találmány tárgya különböző alakú domborművű tárgyaknak nedvszívói anyagokból, így turfából, tőzegből, falisztből, vagy hasonlókból való előállítására szolgáló eljárás, és pedig mindenféle használati célok számára, így pl. cipőtalpbetétek, pohár- és edényaljak és minden egyéb alátétek számára. A találmány lényege, hogy a légszárított, fölaprított és pormentesített turfa, ill. tőzegdarabocskákat a ragasztóanyag hozzáadása előtt vízzel annyira itatjuk, hogy a ragasztóanyag' ia tfurfar észeknek csakis külső fölületére tapad és be nem szívatik. Ezen vízzel itatott turfarészecskéknek kötése pl. arabinsavdús ragasztó anyaggal történik, melynek ragasztó hatása |a víztartalom dacára nem csökken és általa különleges fertőtlenítő savak alkalmazása nélkül is fertőtlenítő hatás éretik el. Ha a turfarészecskékből cipőtalpbetéteket akarunk sajtolni, úgy célszerűen gáz vagy hasonló szövetből álló betéttel fogjuk ellátni úgy, hogy ezek a vízzel telített és az arabinsavdús ragasztóanyaggal rétegesen lekötött turfarészecskékkel körül vannak véve; ezen rétegek a sajtolás alatt a ragasztóanyag által összeköttetnek. Jelen eljárás azáltal van jellemezve, hogy a légszáraz, fölaprított és pormentesített nedvszívó anyagrészecskék vízfürdőbe vezettetnek, hogy ott egyfelől földes és egyéb zavaró alkatrészeiktől különválasztassanak és hogy az anyagrészecskék egyes sejtjei ismét vízzel megteljenek. Miután az anyagrészecskék bizonyos nedvességtartalomig kipréseltettek, mely nedvességtartalom még vízzel telítettnek mondható, hozzáadatik a ragasztószer, melyből azáltal, hogy az összekötendő részecskék vízzel telítettek, a ragasztószert föl nem szívhatják, hanem ez csakis a részecskék külső fölületén tapadhat meg, csak igen kevés használtatik el; ebből következik, hogy a következő szárítás, ill. a sejtekben lévő víznek elpárolgása után a turfarészecskék a sajtolás után is megtartják azon nedvszívó képességüket, mellyel a sajtolás előtt bírtak, minek következtében rugalmassága továbbá gázfölszívó és lekötő képessége megmarad, sőt még fokoztatik. Néhány tárgynak, így pl. cipőtalpbetét előállításánál a sajtolt darabok nedvszívó képessüknek megtartása mellett egy vagy több gázszövetből, vagy hasonlóból készült betétekkel látattnak el, midőn is az egyes