49798. lajstromszámú szabadalom • Csővezeték

Megjelent 1910. évi szeptember lió 39-én. MAGY. -gl! KIK. SZABADALMI JB» HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49798. szám. V/G/I. OSZTÁLY. Csővezeték. KOENIG JOHANN IGAZGATÓ RIGÁBAN. A bejelentés napja 1909 augusztus hó 7-ike. A csővezetékek hosszváltozásainak ki- ! egyenlítésére eddig ^használatos kovácsoltvas csőivek, golyós csuklós vagy fémtömlős kompenzátorok stb. (azon hiánnyal bírtak, hogy :a .csővezeték hosszát és ezzel a lehülési veszteségeket növelik és az áram- i lásiránynak többszörös .megtörése által az áramlási ellenállásokat fokozzák. Ezen kompenzátorok tehát az átáramló energiájának egy részét megsemmisítik. A jelen találmány célja ezen hátrány elkerülése. A találmány abban áll, hogy a csővezeték egyes [pontjain csuklós kapcsolatok vannak beiktatva, [melyek a vezeték egyenes irányából nejin lépnek ki és melyek átárajmlási útja a csővezeték áramlási útjának egyenes folytatását képezi. Ezen csuklók lehetővé teszik azt, hogy az általuk összekötött csővezetékrészek egymással változló szöget képezzenek. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának legy foganatosítási alakja van föltüntetve, a már ismeretes golyós csuklókötések [alkalmazásával. A fővezeték <(a)-val, a mellékvezetékek (b)-vel, a vezeték merev Összekötő peremei (f)-el vannak jelölve; a vezeték (g)nél szilárdan fekszik és a (c, d, e) csuklókban meggörbülhet. Az egyes vezetékrészeknek a meleg által okozott kiterjedése a ! nyilak irányában megy végbe és a vezeték helyzete a meleg okozta kiterjedés után szakadozott vonalakkal van föltüntetve. Az (a) vezetéknek a rajzon a (g) hely fölött fekvő részének hosszváltozásai a (c, i d) és (d, e) részek rézsútos elhelyezkedér sét okozzák; az (ja) vezetéknek a (g)hely alatt fekvő része pedig egyenes irányban terjed ki. A (b) mellékvezetékek mindegyike három (h, i, k) csuklóval van fölszerelve, melyek lehetővé teszik azt, hogy egyrészt a (b) mellékvezetékek az (a) fővezeték mozgásait kövessék, másrészt a (b) vezeték két szárának kiterjedése a három csukló elforgása által fölvétessék. A csukljós csőkötések különös elrenderzése által tehát az összes vezetékrészeknek a meleg okozta kiterjedéssel szemben való minden irányban való engedékenységét érjük els

anélkül, hogy a vezeték hoszszának növelése vagy könyökcsövek beiktatása váljnék szükségessé, mint az az ismeretes kompenzátoroknál, szokásos. A csuklók közbeiktatásának az a további következménye, hogy kis szerelési hibák, mint a peremek ferde állása, a csővezetékben lévő hibák és hasonlók már nem okozzák a csővezeték feszülését, hanem csak az egyes vezetékrészeknek a csuklókban