49797. lajstromszámú szabadalom • Csapódó gyújtó

megengedi a (b) csappantyú föllobbantásához szükséges elmozdulást, amint az a légballonnak (csak kis ellenállást okozó) burkolatába ütközik. Lövésnél a (D) támasztógyűrű a (dl) pecekkel együtt visszafelé mozog, ezután pedig az elrefceszelőtagok egymásután elhagyják a biztosító állásukat, minek következtében a gyújtó élessé válik. Mikor a fölső ütő (e2) feje a légballon burkolatát éri, a fölső ütő az (e3) rúgó hatása ellen eltolódik úgy, hogy az (el) ütószög a (bl) csappantyút éri és a gyújtóval fölszerelt ürlövedék fölrobban. Ha a lövedék a légballont nem érte el, a gyújtó a talajon való fölcsapódásánál indul működésnek, még pedig abban az esetben is, mikor a lövedék becsapódási szöge oly kicsi, hogy az (e2) fej nem éri a talajt, mert ekkor a (bll csappantyú annak következtében lobban föl, hogy a (B) alsó ütő tehetetlenségének hatása alatt előre csappan. A 4. ábrán látható gyújtónál a (gl) csappantyú az (A) gyújtótest (G) fenékcsavarján van alkalmazva, a (hl) ütőszög pedig a gyújtótestben eltolhatóan ágyazott és a (h) rúgó hatása alatt álló üreges testre van szerelve. A (H) üreges testet a rúgó mindaddig eltolja, míg a (hl) ütőszög (gl) csappantyút nem éri. A rajzon ábrázolt szállítóhelyzetben a (H) üreges testet a gyújtó hosszanti tengelyéhez szimetrikusan elhelyezett két (J) elreteszelő rúgó rögzíti, melyek a gyújtó hosszanti tengelyére merőleges (il) csapok körül lengenek. Ezeknek a (J) elreteszelő emelőknek a jelzett célból az üreges fest (b3) karimája alá fogódzó (i3) orrai vannak. A (J) elreteszelő emelők fölső végeinek (i2) orrai vannak, melyek az (Al) gyújtótestben eltolhatóan ágyazott (K) csap (kl) gyűrűjére fekszenek. Eme csapnak a gyújtófejből kiálló végén keresztalakú (k2) feje van és a gyújtószállítási állapotánál (k3) alámetszésével P,Z (F) biztosításra fekszik, mely az 1. ós 3. ábrán a fölső ütőnél ábrázolt biztosítéknak megfelelően van kiképezve. Az egyik (F) elreteszelésóre (a rajzon nem ábrázolt) csap szolgálhat, mely a gyújtó hossztengelyével párhuzamosan van elrendezve éa a lövésnél a tehetetlenségének hatása alatt annyira eltolódhatik, hogy az illető elreteszelődarabot szabaddá teheti. A (K) csap előnyösen fából készül, de lehet más, könnyű anyagból készült üreges test is, lényeges csak az, hogy tehetetlensége lehetőleg kicsi legyen. A (J) elreteszelő emelő alakítása olyan, hogy az emelő súlypontja lengés engelye és (i3) orra között legyen. Lövés után az (F) biztosítás kiváltása önműködően megy végbe, ekkor a (K) csapot csakis az (i2) orrok és a (kl) karima között föllépő súrlódás rögzíti nyugalmi helyzetében. Ez a súrlódás elégséges ahhoz, hogy azt az ellenállást, melyre a repülő lövedék a levegőben talál, legyőzze, minthogy aránylag elég nagy, mert a lövedék repülése közben föllépő centrifugál erő a (J) elreteszelő emelőt a föntebb jelzett súlyelosztás következtében a (i2) orrával a (kl) gyűrűre szorítja. Mikor a (K) c?ap (k2) feje a ballon burkolatát éri, a (K) csap annyira eltolódik, hogy (kl) gyűrűje a (J) elreteszelő emelők (i2) orrait elereszti. A (J) elreteszelő emelők alsó végei ekkor a centrifugál erő hatása alatt távolódnak egymástól, míg (i3) orraik a (H) üreges test (h3) karimájából ki nem kapcsolódnak, minek következtében a (h2) rúgó működésnek indul és a (H) üreges test eltolódva, (hl) ütőszögével a csappantyút föllobantja. Az 5. és 6. ábrán látható foganatosítási alaknál az (ml) csappantyú az (Ml) üreges testen van alkalmazva, mely az (A) gyújtótestbe csavart (A3) perselyben eltolódhatik, de el nem fordulhat és *az (m2) rúgó hatása alatt áll. Ez a rúgó az (ml) csappantyút az (n) ütőszög felé törekszik mozgatni, mely mozgásában az (ml) csappantyút, ill. az (M) üreges testet a gyújtó szállítási állapotában egy biztosítás gátolja meg. Ez a biztosítás lényegében az (M) üreges te9ten alkalmazott (P) gyűrűből és két (Q) elreteszelődarabból áll, melyek az (A3) perselyt a gyújtófej felé elzáró (R) test (rl) kivágásában a (ql) csapokon lenghetően vannak ágyazva. A (Q) elreteszelődarabok