49792. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázturbinák szabályozására

sonlőval bír, mellyel a (27) vezérlő (tengelyhez erősített (26) bütyök érintkezésbe jön. A berendezés működésének módja következő: a (8) elégető kamrában történt gyújtás után a robbanó hatásnál fogva a <10) fúvó szelep a (18) szeleprúd és a (20) ütközővel együtt a (17) rúgó hatása ellenében fölemelkedik, közvetlenül ezután a (26) bütyök a (j25) görgő alatt elfordul úgy, hogy a (24, ,23, 21) rudazat másik végén lévő (19) görgő a (j20) ütközőt megfogja és ezáltal a szelepnek a (8) elégető kamrának elégsége^ kiürülése és sűrített levegővel való kifúvatása előtt történhető zárását meggátolja. Minthogy általában a (27) vezérlő tengely és a szeleprúd (20) ütközője között lévő távolság el nem hanyagolható tömegű rudazat alkalmazását igényli, lökések elkerülése szempontjából különösen célszerű, ha a vezérlő rudazat a (20) ütköző mozgásait állandóan és játék nélkül követheti. Ez a hatás egyszerű módon a (22) rúgó alkalmazása által érhető el. Célszerű a vezérlést ugyanazon vezérlő tengely által eszközöltetni, melyről a gyújtás vezérlése is történik. A vezérlő mű azonkívül az elégető kamra táplálását is szabályozhatja vagy csak ezt végeztetjük a szelep vezérlőművéről, míg a gyújtást más módon végezzük. A (8) elégető kamrák kifúvatásának elvégeztével ezek természetesen levegővel telnek meg. Elejét kell vennünk azonban annak, hogy a fűtőanyagnak következő bevezetése közben annak egy része elégetlenül távozzék a turbinába. Azért tanácsos az elégető kamrákat röviddel a fűtőanyag bevezetésének kezdete után ismét elzárni. Hogy elegendő mértékű keverést érjünk el, a fűtőanyagot nagy sebességgel 'kellene bevezetni, vagyis gáz vagy gázkeverék használata esetén nagy nyomással. Azonban gázturbinákban főkép oly melegtartalomban szegény gázok (például erőgáz, kohógáz) értékesítéséről van szó, melyeknél a nagy mennyiségű gáz kompreszsziója által fogyasztott munka a hatásj foknak oly csökkenését okozná, mely a tökéletes keverés okozta hatásfokjavulást teljesen lerontaná. Kényszerítve vagyunk tehát arra, hogy a gázt ne sokkal magasabb nyomás alatt vezessük be, mint a leveglőt. Ennek következtében, míg a gáz bevezetésének helyén a levegő a kellő arányban keveredik a gázzal, a gáz bevezetésének helyétől távolabb, nevezetesen az elégiető kamrából a turbinába vezető kipuffogó nyílás helyén a gáz elégtelenül van jelen. Az elégető kamrában tehát csak ily tökéletlen keverést tudnánk és ezen módon mindeddig csak ilyet tudtunk elérni. A találmány szerint azonban egyszerű fogás elégséges arra, hogy a keverést az elégető kamra összes helyein egyenletesebbé tegyük, és ezáltal az elégés gazdaságosságát fokozzuk. Nevezetesen, bár, mint eddig, a gázt itt is a turbina vezetőrésze felé zárt, levegővel telt elégető kamrába nyomjuk, azonban a gázbevezetés egy része és pedig célszerűen annak utolsó része közben az elégető kamrának a turbina vezetőrésze felé közlekedő szelepét megnyitjuk úgy, hogy a szelep közelében lévő keveretlen levegő kitódul és a fűtőanyag az egész fűtő térben elterjedhet. Például az elégtető kamrának levegővel való kifúvatása után a (10) fúvó szelepet elzárjuk úgy, hogy a levegő nyomása a kamrában szükséges értékére emelkedik. Ezután a gáz bevezetésére szolgáló alkatrészt nyitjuk. A gáz valamivel nagyobb nyomás alatt áll, mint a levegő úgy, hogy a gázbeáramlás első szakában a gáz a kamrába oly nyomással lép be, hogy legalább a belépéshez közel elegendő keverés történik. Ezután a (10) szelepet nyitjuk úgy, hogy a nyomás a gáz bevezetésének helyétől a fúvó szelepig esik. Ennek kettős következménye van. Ugyanis az egész elégető kamrán a gázbeömléstől a gázkibocsátásig végjig húzódó nyomásesés azt okozza, hogy a gáz az egész égési téren átűzetik és az egész levegőtartalommal keveredik. Másodszor pedig lehetővé teszi az elzáró szelep ezen megnyitása a köze-