49791. lajstromszámú szabadalom • Változtatható löketű gép

— 447 -tői a nagy és kis nyomású részt elkülönítő (4) válaszfalnak a másik géphez tartozó részéhez áramolhatik. A közvetlen erőátvitel céljára előnyösen a központos tömör (17) tengelyt rendezzük el, mely az ezen céltól a (4) válaszfalban kiképezett hengeres (18) tokon jár át. A (1:9) kapcsolás segélyével az (M) motornak folytonosan forgó hengerei jés (22) hajtó tárcsája a (17) tengellyel öszszekapcso Ihatok. A káros nyomások elkerülése céljából a (20) biebocsátó és a ,'(21) kibocsátó szelepek vannak elrendezve, melyek közül az előbbiek az olajnak vagy más, a gépben foglalt folyadéknak hozzááramlását teszik lehetővé. Más szóval, miikor a gépben uralkodó'nyomás a veszélyes pont felé közeledik, akkor a (21) szelepek biztonsági szelepekként hatnak; amikor pedig a szivárgás vagy más körülmény folytán nyomáscsökkenés áll be, akkor a bebocsátó szelepek fölveszik a további hozzááramló folyadékot, mivel a gép külső köpenye szintén meg van töltve hajtó fluidummal. Az erőátviteli gépnek, mint olyannak, működése a következő: A (P) résznek (7) hengertestét az átviendő erőt szolgáltató gép segélyével állandó sebességgel hajtjuk. Ha a (13) gyűrűknek nem adunk excentricitásft, vagyis, ha azok tengelye az egész szerkezet tengelyével egybéesák, akkor folyadékkeringés nem fog bekövetkezni és a (P) résznek hengerteste hatástalanul jár. Ha azonban a (P, M) részek (13) gyűrűinek bizonyos meghatározott fokú excentricitást adunk, akkor, az egyes (13) gyűrűk excentricitásainak megfelelő hatással a (P) rész szivattyú, az (M) rész pedig" mótor gyanánt fog működni, amikor is az erőgép segélyével hajtott (9) kerék és az (M) résznek (22) hajtókereke közti viszonylagos sebességek a (13) gyűrűknek megfelelő excentricitásától függnek. Ha ezen gyűrűknek egyenlő excentricitást adunk, akkor a (17) tengely és a (22) hajtókerék ugyanazon sebességgel forognak, mint amellyel az erőgép a (9) kereket i hajtja és minthogy ekkor az (M) résznek (7) hengerteste és a (17) tengely között viszonylagos elmozgás nincs, ezen elemeket a (19) kapcsolás segélyével egymással összeköthetjük anélkül, hogy; az erőátvitel bármily változást szenvedne. Ha pedig a (13) gyűrűknek excentricitását zéróra csökkentjük, akkor a hajtás közvetlen, azaz a hatás ugyanaz lesz, mintha az erőátvitelre csupán a (17) tengely szolgálna. Ha már most a (19) kapcsolást az (M) résznek (7) hengerteste és a (17) tengely közti kapcsolat beszüntetése céljából kikapcsoljuk, akkor a hajtó hatás természetesen megszűnik. Ha azonban a kapcsolást azért akarjuk föloldani, hogyi a közvetlen hajtásról a hyáraulikusra térjünk át, akkor nem kell egyebjet tennünk, mint a (13) gyűrűknek egyenlő, de ellenkező irányú excentricitást adni, amikor jis a hajtó és hajtott részek hydraulikusan, azonos sebességgel fogna,k forgattatni. A forgási tengely már most közvetlen forgatás helyett hydraulikusan hajtatik és j pedig ugyanakkora sebességgel, mint az | erőgép segélyével történő közvetlen hajj tásnál. Világos, hogy a közvetlen hajtás-I nak ezen módját egyéb hydraulikusan vál-I toztatható gépeknél is alkalmazhatjuk, i Miként már előbib említtetett, az erőátvitel céljaira két teljesen egyenlő gépet is kombinálhatunk. Ily foganatosítási alakot láttatnak a 4. és 5. ábrák, ahol is a (P, M) gépek (4. ábra) mindegyike akár szivattyúként, akár motorként működtethető. A (P) gépnek hengerei a középen helytállóan elrendezett (3) szelepen átvezetett (17) tengellyel vannak összekötve. Az (M) gépnek (8) hengerei a tengelyt körülvevő hüvellyel vannak összekötve és azt hajtják, míg a (19) kapcsolás ;a hüvelynek a (17) tengellyel való összekapcsolására szolgál közvetlen hajtás esetére. Az excentrikus (13a) dobok vagy gyűrűk, melyek, miként említtetett, a (10) dugattyúkkal működnek együtt, a (36) golyós csapágya-I kon forognak; a dobok tengelyei a for-I gási tengelyhez képest, mely a (3) szelep-