49791. lajstromszámú szabadalom • Változtatható löketű gép

_ 4 — A mélyedések a szükséges kiegyensúlyozó fölületnek megfelelő nyílásokként is lehetnek kiképezve, hogy a fluidum hatását a be- vagy kiáramlási oldalon egy kisebb, belső hüvelyre gyakoroltassuk, mely a hengertesten van elrendezve, azzal együtt forog, de tömítően illeszkedik a helytálló szelephez. A súrlódás csökkentésének egy másik módja egy, a szelepet körülvevő és a hengertestet hordó, megfelelő golyós vagy görgős csapágy alkalmazásában áll. Ha a szelep nem hengeresen van kiképezve, hanem gyűrűalakú nyílásokkal biró síkfölülettel bír, mely nyílások áthidaló darabokkal a szükséges torkolatokba vannak fölosztva, akkor a kiegyensúlyozást a hengertestnek két ily síkfölület közti járatása segélyével érhetjük el, ahol is mindegyik hengernek mindkét végén vezet egyegy torkolat a forgási tengellyel párhuzamosan a hengertesten át. így a forgó hengertestet közrefogó falakkal vagy síklapokkal való összeköttetést elérhetjük egy lapos mélyedésnek az ellennyomás síkjának hátsó oldalán való kiképzése által, melynek oly alakot adunk, hogy a forgó hengertest a szemben fekvő felületben kiképezett nyílással vagy torkolattal azonos alakú érintkezési folyadékf öiületet kapjon. Ily módon tökéletes egyensúlyt érhetünk el. A részletezett módok valamelyikének alkalmazásával a hengertestet könnyen elmozgathatóan és a dugattyúfejekkel kapcsolatban már részletezett módon .minimális súrlódással tarthatjuk érintkezésben a szelep fölületével. Ekként megfelelő hatású szivattyúra vagy mótorra tehetünk szert már akkor is, (ha az excentrikus kört csak igen kis mértékben állítjuk is el, azaz, ha a dugattyúk csak íigen kis lökettel járnak a ^hengerekben. Megjegyzendő hogy, mivel sok hengernek alkalmazása ! a hajtó fluidumnak egyenletes beáramlását teszi lehetővé és mivel maguk a hengerek káros szűkítést nem tartalmaznak, úgy a torkolatokban, mint magában a forgó tolattyúban a munkaanyagnak nagy sebességét érhetjük el anélkül, hogy abban lényeges súrlódási veszteségek lépnének föl. Abban az esetben is, melyben összenyomhatatlan és mérsékelt nyúlóssággal biró hajtó fluidumot, pl. olajat alkalmazunk, nagy forgási sebességet érhetünk el, mert a gépnek működő alkatrészei ki vannak egyensúlyozva és alternatív tolattyúmozgás helyett forgó mozgással ivan dolgunk. Azáltal, hogy a hajtó fluidumot nagy nyomással, valamint nagy munkasebességgel alkalmazhatjuk, lehetővé ; válik az, hogy kis és tömör gépek segélyével is nagy erőt fejlesszünk, ill. vigytünk át. Megjegyzendő, hogy akár henger, akár sík alakjával is bír a szelep), a dugattyúfejeket a hengertesten, ill. a. hengerek nyitott végeinek pályáját képező körön belül vagy kívül rendezhetjük el. E két különböző megoldást belső, ill. külső rendszerű gépnek akarjuk nevezni. E két rendszernek szerkezeti főkülönbsége az ágyazó fölületeknek és a keringő hajtó fluidumot vezető csatornáknak sajátos elrendezésében áll. Világos, hogy annál a megoldásnál, melynél a dugattyúk kívül fekszenek, az excentrikus gyűrűnek hosszabbnak ;és a dugiattyúfejek görgői csapjainak sokkal nagyobbaknak kell lenniök és a csapágyak is sokkal nehezebben rendezhetők el. Másrészről azonban kisebb itt a középen elrendezett helytálló szelep és kevesebb súrlódási fölülettel bír, továbbá előnyösen lehet a hajtó fluidumot be- és kibocsátó csatornákat azáltal létesíteni, hogy a középen fekvő hengeres szelepet egy diametrálist jobiban megközelítő lap segélyével osztjuk ketté. A duga,ttyúfejek külső elrendezésének egyik főelőnye abiban áll, hogy egy bizonyos meghatározott löket mellett az átlagos nyomási szög megfelelően kisebb lesz és ennek folytán tetemes forgajtó hatásra teszünk szert anélkül, hogy a dugattyú és a henger között nagy erőeltérés lépne föl. Minthogy pedig az eredő forgató hatás csökken, ha á dugattyúfejek körpályája