49784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék égési és robbanómótorok és hasonlók elégett gázainak szagtalanítására

Megjelent li)10. évi szeptember hó 29-én. MAGY. IvIIi SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49784 szám. V/d/2. OSZTÁLY. Eljárás és készülék égési és robbanómótorok és hasonlók elégett gázainak szagtalanítására. BREGHA LEOPOLD TANÁR, KAISER HEINRICH MŰÉPÍTÉSZ ÉS DR

HACKENBERG FERDINÁND ÜGYVÉD WIENBEN. A bejelentés napja 1909 november hó 22-ike. Jelen találmány eljárásra és annak fogatosítására szolgáló készülékre vonatkozik) mellyel folyékony tüzelőanyagok (petróleum, benzin, kenőolajok és más zsírok) tökéletes vagy tökéletlen elégéséből származó égéstermékek és különösen azok, melyek égési és robbanómotoroknál keletkeznek, szagtalaníthatok ; lényegében abban áll, hogy az égéstermékeket, melyek részben elégett tüzelőanyagból és el nem égett gőz- vagy gázalakú tüzelőanyagból állanak, szabadba való kipuffogásuk előtt zárt edényben kálciumklórid és kálciumoxyd keverékével benső érintkezésbe hozzuk, illetőleg azokon keresztül hajtjuk. A szagképződésnek következő okai vannak : Az erőgépnek robbanó, ill. elégési terében nem égnek el tökéletesen az összes tüzelőanyaggőzök, mivel a hozzávezetett levegő élenytartalma nem elegendő ahhoz, hogj' a tüzelőanyagot teljesen szénsavvá és vízzé égesse el* maga a levegő, mely az élenyt szállítja, nincs vele egyenletesen elegyedve és élenytartalma évszakok és a küllevegő hőfoka szerint igen változik. így tehát állandóan el nem égett tüzelőanyaggőzök is távoznak az égéstermékekkel, melyek a levegőt megfertőzik. Másfelől a hengert kenő olajak a magas hőfok folytán elégve, akroleint termelnek, mely a tüzelőanyag égéstermékeivel együtt a szabadba jut s elsősorban idézi elő ezeknek kellemetlen bűzét. Ezen égéstermékeknek kálciumklórid és kálciumoxyd keverékén való átvezetése által ezen bűzös anyagok mind szétbontatnak, részben el is nyeleinek a kálciumklóridnak magasabb hőfokon bekövetkező szagtalanító hatása folytán. Az égéstermékeknek legalább 200°-os hőfoka elegendő ahhoz, hogy a klórkálciumnak ezen szagtalanító hatását érvényre juttassa. Ezen hatás a jelen esetben kálciumhoz kötött klórnak azon tulajdonságán alapszik, hogy az akroleint (akrylaldehyd) azáltal, "hogy annak hydrogéntartalmát elvonja, szagtalanítja; ezen folyamat közben szabad szén válik ki, mely körülmény magyarázza meg a kálciumklórid és kálciumoxyd keverékének megfeketedését. A kálciumoxyd a tüzelőanyaggőzöket elnyeli, miként ezt a kálciumoxyddarabok benzintartalma igazolja.