49759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálaluminatnak alumíniumrércek és alkálichloridok segélyével való gyártására folytonos üzemben, sósavnak vagy szabad klórnak egyidejű előállítása mellett
- 3 -vándorol, hol a kezelés alatt álló anyag által lekötve, ismét leszáll a készüléknek erősebben hevített öveihez, hogy itt állandóan és folytatólagosan ismét szétbontassék. Csakis az esetleges kénessav veszteséget kell pótolni, azon célból, hogy a készülék belsejében mindig elegendő kénessaváram tartassék föl arra, hogy a helyes munkafolyamat biztosíttassák. Ha ezen kénessav egyszer létesíttetett és a készülékben fentartatik, a további művelet csakis a készüléknek konyhasó- és bauxit-keverékkel való állandó táplálására szorítkozik, azon célból, hogy egy részről alkálialuminátot, másrészről pedig sósavat vagy klórt kapjunk, mint egyedüli láthatólag termelt gázt, mely a készülékből az égési gázokkal együtt eltávozik. Az ezen gyártási eljárásnál észlelhető jelenségeknél a következő vegyi folyamatok érdemelnek különös említést, mivel úgy látszik, ezek játszák a főszerepet. Legelső sorban is a készülékbe vezetett kénessav, a levegő oxygénjének jelenlétében, a vastartalmú bauxitban lévő vasoxyddal egyesül, minek következtében a készüléknek kevésbé hevített szakaszaiban, az alábbi képlet szerint, vasszulfát képződik. Fe2 Os -f 2S02 + 0 = 2FeS04 (II.) Ezen -vasszulfát azonban képződése után azonnal cserebontásnak van kitéve a jelenlevő alkáliklorid behatása alatt úgy, hogy egyrészről vasklorür, másrészről pedig nátriumszálfát- keletkezik a következő képlet szerint: FeS04 + 2NaCl = Na2 S04 + FeCl2 (III) Azonban a keletkezett vasklorürt viszont a jelenlevő kénessav bontja szét, hogy belőle egyrészt vasszulfát, másrészt pedig — akár szabad, akár sósav alakjában — klór keletkezik, mint a következő képletek magyarázzák : Fe Cl2 + S02 + 02 = Fe S04 +2Cl,(vagy)IV Fe CI2 + SOa +H2 0+0=Fe S04 + 2CH1 (V) Ezen regenerált vasszulfát ismét készen van arra, hogy a III. képlet szerinti vegyifolyamatnak vettessék alá, melynél az az alklárikloridot szulfáttá alakítja át. • Mivel a vasklorür nagyon illékony, igen hatékonyan hozzájárul a kénessavuak teljes lekötéséhez úgy, hogy az a készülékből nem távozhatik el és ez okozza, hogy a készüléket tényleg csakis klór és sósav hagyhatja el. Az első anyagkeverék, útközban így átalakítva fokozatosan száll lefelé a készülékben, ennek mindjobban fűtött szakaszaihoz, hogy végül a mind élénkebb vörösizzásig felhevített szakaszokba kerüljön, hol az aluminátképződés a bauxitban tartalmazott alumínium, valamint a frissen képződött nátriumszulfát behatása mellett történik, a munkafolyamat tartama alatt beadagolt redukáló anyagok jelenlétében, a következő képletek szerint: 2 Al2 03 -f- 2Na2 S04 + C = 4 A1 Na 02 + 2S03 + C02 (VI) vagy 7 Al» 03 + 7Na2 S04 -f 2Fe S = 14 AlNa 02 + 9S02 + Fe2 08 (VII) Amint e képletekből látható) a kénessav itt ismét szabaddá lesz, hogy az égési gázokkal együtt fölfelé szállva, behatását a kezelés alatt álló friss anyagra a II—V. képletek értelmében, újból kifejthesse, amely a készülék belsejében, a gázok áramlásával ellenkező irányban, folytonosan lefelé halad. Ily módon lehetséges olyan körfolyamathoz jutni, amelynél egy és ugyanazon mennyiségű kénessav képes korlátlanul és folytonosan igen nagy mennyiségű bauxittal elegyített alkálikloridot alkálialumináttá átalakítani, ahol csakis az esetleges gázveszteségeket kell pótolni, még pedig vagy megfelelő mennyiségű S02 -nek közvetlen bevezetése útján vagy pedig a keverékbe valamely szulfidnek vagy szulfátnak utánadagolása révén és pedig a feldolgozás alatt álló alkáliklorid nagy tömegéhez hasonlítva, elenyésző csekély mennyiségben. Továbbá a gyártási eljárás vizsgálatánál szembe tűnik, hogy a készülékbe töltött anyag csakis bauxitból és kloridból áll, valamint hogy a kapott két termék csakis nátrium-aluminát és sósav vagy esetleg klórgáz. Ha tekintetbe vesszük, hogy mily köny-
