49759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálaluminatnak alumíniumrércek és alkálichloridok segélyével való gyártására folytonos üzemben, sósavnak vagy szabad klórnak egyidejű előállítása mellett
Megjelent 1910. évi szeptember hó 37-én. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI jBH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49759. szám. iv/h/l. OSZTÁLY. Eljárás alkálialuminátnak aluminiumércek- és alkálikloridok segélyével való gyártására folytonos üzemben, sósavnak vagy szabad klórnak egyidejű előállítása mellett. PÉNIAKOFF DMITRY ALEXANDROWITCH IPAROS BRUXELLESBEN. A bejelentés napja 1909 december hó 1-je. Ha pl. timföld (Ala 0S ) és alkáliklorid (Na Cl) elegyet vízgőznek vagy oxygénnek tlevegőnek) hozzájárulása nélkül kalcinálunk, az aluminát képződésének, mely két oxidnak vegyülete, legcsekélyebb nyomát sem találjuk. (2 Al. Na 02 =A12 0,+Nas 0) Ha ellenben a konyhasót (Na Cl) aluminiumhidráttal (vagy ezt tartalmazó érccel) kalcináljuk, a kalcinált termékben némelykor találkozhatunk az alkálitásnak némi nyomaival, vagyis az aluminát képződés nyomával, ami a hydrátból fejlesztett vízgőz közreműködése folytán jő létre, mely a benne lekötött vizet a hő behatása alatt elveszíti, hozzájárulván egyszersmind a kloridnak illetve konyhasónak részleges megbontásához is, a következő egyenlet szerint: 2 Na Cl -f- Ha 0=Na, 0 + 2 H Cl. (I) Azonban a kalcinálásnál az aluminiumhydrát (vagy annak érce) fokozatosan elveszíti a benne lekötött viznek nagy részét, jóval alacsonyabb hőfokon, mint amilyen az |"(I) képletben megadott vegyifolyamat megvalósulásához szükséges, illetőleg amely hőfoknál ezen vegyi folyamat megtörténhetik és a lekötött viznek csakis utolsó nyomai azok, amelyek eléggé magas hőfok nál szabadulnak fel arra, hogy oxydálóhatásukat, az (I) egyenlet szerint, a konyhasóval szemben kifejtessék és azon kevés aluminátot. képezhessék, melyről fentebb említést tettünk. A vízgőznek az alkálikloridokra gyakorolt ezen oxydáló hatása, ha azok timfölddel vagy alumínium tartalmú ércekkel elegyíttetnek, már korábban is volt néhányszor említve és alapul szolgált több feltalálónak ahhoz, hogy eljárásokat dolgozzanak ki nátriumaluminát és sósav gyártására. Ezen eljárások általában véve abból állanak, hogy lehetővé teszik azt, hogy túlhevített vagy túl nem hevített gőz, zárt edényben (gáz-görebben vagy moffolás kemencében) elhelyezett konyhasó és bauxit keveréken vezettetik keresztül, igen magas, a konyhasó elgőzölgési hőmérsékletét megközelítő hőfokon. Azonban ezen eljárásoknak egyikét sem lehetett máig iparilag, illetőleg üzemszerűen megvalósítani. Tényleg, nem is említve a vegyi folyamatnak rendkívüli lassúságát, fizikai és műszaki nehézségek állják útját annak, hogy:
