49755. lajstromszámú szabadalom • Mozgató berendezés szövőszékek vetélői számára

Megjelent 191.0. évi szeptember hó 37-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jBff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49755. szám. XI v/b. OSZTÁLY. Mozgatóberendezés szövőszékek vetélői számára. MONK WILLIAM JAMES GYÁROS KEIGHLEYBEN. A bejelentés napja 1910 január hó 15-ike. Az olyfajta szövőszékeknél, amelyeknél , a vetélők mozgatása közvetlenül és aránylag nagy sebességei történik, igen gyakran lépnek föl üzemzavarok azáltal, bogy bizonyos erők azon hajlékony összeköttetésekre gyakorolnak behatást, amelyek útján a vetélők mozgattatnak. Már sokféle berendezés létezik, amelyek e hátrányok elkerülését célozzák és főként emelőtárcsák által mozgatott emeltyúberendezések a leggyakoriabbak. Mind eme berendezéseknek hátlánya azonban az, hogy a szerkezetek helyes és állandóan egyenletes működését az egyes részek önsúlya kapcsolatban a kezdeti sebességgel, hátrányosan befolyásolja. Jelen találmány szerint az emelőtárcsák mozgásait a vetélőkre átvivő emeltyűk akként vannak elrendezve, hogy az utóbbiak Önsúlya a működő részek tehetetlenségének legyőzéséhez hozzájárul és hogy a kezdeti sebességgel szemben gyakorol hatást. A találmány tárgyának egy példaképem foganatosítási alakját a mellékelt rajz tünteti föl, amelyen az 1. ábra egy szövőszék szóbanforgó részeinek nézete, a 2. ábra az 1. ábra G—H vonala szerinti keresztmetszet és a 3. ábra az 1., 2. ábrabeli szerkezeti részek elölnézete. Az ábrákban (A) a szövőszék állványa, (B) a vetélő (C) a (D) ostorrűdon vezetett ostor, mely a vetélőt mozgatja és (E) a szövőszék egyik hajtótengelye. Az (E) tengely forgását (a, al) emelőtárcsák, továbbá hajlékony (y) szalagok, vagy szíjak közvetítésével visszük át a (C) ostorra. Az (y) szalagok vagy szíjak (2, 34, 5) korongok által vezettetnek és (c, d) emeltyűk útján vannak (a al) emelőtárcsákkal összekötve. A c, d) emeltyűk ellentétes értelmű kilengést végeznek. A találmány értelmében a (c, d) emeltyűk akként vannak elrendezve, hogy fölső (g, h) forgócsapjaik körül akként lengnek ki, hogy alsó (k, ni) végeik a függélyes (G, H) vonaltól jobbra-balra egyenlő távolságban mozgattatnak, tehát a függélyestől számított k, n) illetve (m, n) távolságokat írják le. Ezen lengő mozgás folytán a húzóerőnek az a törekvése, hogy a (c, d) emeltyűket pályájuk közepe, tehát az (n) pont felé húzza-Ha pl. az (al) emelőtárcsának a (d) emeltyűre gyakorolt hatását figyeljük meg (1. ábra) úgy tapasztaljuk, hogy mihelyt ezen emelőtárcsa a (d) emeltyűhöz ütközik, az emeltyűnek tehetetlensége az (n) pont felé