49752. lajstromszámú szabadalom • Sínmegerősítő szerkezet

1 i. és 12. ábrákon fölül-, illetve, alulnézetben, a

t;->. ál)rán a sínszög becsavarolása után részben metszve, a

11. és 15. ábrákon ugyanaz fölül-, illetve alulnézetben.

A 16—2'ő. ábrákon, a hüvelyeknek hengerlés útján való előállítási módja vau foltiintetve. A Ki. ábra a két niunkahenger egy részletének nézete, a

17. ábra a 10. ábra D D vonala szerint vett metszet, a

IS. ábra a fölső henger lefejtésének részlete, a

19. ábra az alsó henger lefejtésének rész»«\ rj •*

l L l ■- j 11

20. és ¿1. ábrák a megmunkált lemez két oh lakinak nézetei, a

22. és 2M. ábrák a 20. ábra E -E illetve F F vonalai szerint veti, metszetek.

A 2í 21). ábrákon egy további kiviteli alak van feltüntetve..

A 21 ábra a hüvely nézete, a

25. ábra ennek alaprajza, a

26. ábra a 25. ábra G—G vonala szerinti metszet, a

27. ábra a hüvelyt a furatban elhelyezve mutatja a sinszög becsavarolása előtt, a

28. i-'s 29. ábrák a szerkezetet nézetben hosszmetszetben mutatják a sínszög becsavarolása után.

Az 1—0. ábrák szerinti kiviteli alaknál a hüvely két aránylag vékony kúpos (a) félküpenyből áll, melyeknek külső föliilete körülfutó éles (b) bordákkal van ellátva, melyeknek magassága fölülről lefelé nő. Ezen bordák egymással párhuzamosak (5. ábra) vagy pedig csavarvonalban lehetnek elrendezve.

A bordák külső éle oly hengeríöiiiletben fekszik, melynek átmérője a talpfafurat átmérőjével egyenlő vagy annál valamivel nagyobb.

A hüvely belső fölületén csavarmenetű

(c) bordák vannak elrendezve, melyeknek magassága fölülről lefelé nő és belső homorú lapjaik a sínszög átmérőjével egyenlő átmérőjű ferde hengeríöiiiletben fekszenek. Ennélfogva a bordák belső homorú lapjainak ívhossza fölülről lefelé csökken. így például az egyik hüvely fél legfölső (c1) bordájának ívhossza 180°, míg a legalsó (c*) borda ívhossza csak néhány foknyi, sőt zérus is lehet.

Az egyik vagy mindkét félhüvely fölső részén egy hosszanti (d) bordával is el van látva, mely a hüvelynek a sinszög becsavarolása közben való elfordulását gátolja meg.

A sínszög-elhelyezése a következő módo történik:

Miután a talpfába kellő átmérőjű lyukat fúrtunk, a két félhüvelyt összetesszük és megfelelő szerszámmal a fúratba verjük mindaddig, míg a hüvely fölső széle valamivel a furat fölső széle alá kerül (7. ábra). Ez után a sínszöget becsavaroljuk, mikor is ez a lefelé növekvő magasságú (c) bordák közé szorulva a két félhüvelyt szétszorítja úgy, hogy a (b) bordák a furat faiába berágódnak (8. ábra), a (e) bordák pedig a s' ii szöghöz szorulnak, míg végül a hüvely lefelé kiszélesedik (9. ábrái. A külső (b‘) bordák annál mélyebben hatolnak a furat falába, minél lejebb fekszenek.

Ez után a sínszög, illetve az egész szer- i kezet teljesen rögzítve van a talpfában, a a furatot szorosan kitölti úgy. hogy víz fölülről nem hatolhat a furatba.

Ezen szerkezet mellett a régi kiselejtezett sínszögek is fölhasználhatók még akkor is, ha csavarmeneteik már nagyon letompultak volna.

Miután az alsó (c) bordák a fölsőknél maj gasabbak, a sínszög ezekre sokkal nagyobb I nyomást gyakorol, mint a fölsőkre. Ennélfogva az alsó bordák a sínszög anyagába berágódnak és azt rögzítik. A régibb szerkezetnél, ahol ezen bordák végig egyenlő magasak voltak, illetve egyszerű heugeres csavarmenetet képeztek, gyakran előfordult, hogy a csavaros sínszög a hüvelybe berágódott és azt gyengítette. Ezen hátrány az újabb szerkezetnél ki van küszöbölve.

A 10—15. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál a hüvely külső köpenye sima vagy recés hengerfölület, mely kissé kúpos is lehet. A hüvely belsejében lefelé magnsbodó csavarvonalú (c) bordák vannak, me