49733. lajstromszámú szabadalom • Csat

lyekben a (2) csúszka ide-oda mozoghat, miközben a szíj végét rögzíti vagy szabadon bocsátja. A csúszka összekötött két keresztrúdból áll, melyek közül (6) a szorító rúd, (7) pedig a feszítő rúd; a két rúd a csat síkjához képest különböző síkokban vau elrendezve, mimellett a (6) szorító rúd felső síkja alacsonyabban fekszik, mint a (3) szorító alsó éle (4. ábra). A csat használata közben a szíj stb. fölső vagy külső széle a (2) csuszkának (7) feszítő és (6) szorító rúdja között halad. Ha a szíjat a (7) rúd élén eltoljuk, a (2) csúszka is eltolatik. Ennek következtében a közbehelyezett szíjvégen a (6) rúd működő fölülete és a (3) szorító fölület között ékszerű szorító hatás lép föl, ellentétben az eddig ismert hasonló csatokkal, melyek a rögzítést tisztán súrlódás útján létesítették. Ezen szerkezet folytán a csat a közbehelyezett szíjat vagy szövetsávot jobban beszoríthatja és igen különböző vastagságú sávok alkalmazását teszi lehetővé. A csuszka a (3) fölület valamely részén még igen vékony szöveteknél is ékszerű rögzítést létesít. A 6. és 7. ábrán a találmány tárgyának oly kivitelét tüntettük íöl, melynél az 1—5. ábrán (3)-al jelölt lejtős súrlódó fölület fölfelé van hajlítva és (8)-al van jelölve. Ezt a szerkezetet még az is jellemzi, hogy a (9) csúszka vége a kereten túlnyúlik és a fogantyú gyanánt szolgáló felhajlított (10) •éllel van ellátva. A másik oldalon levő (11) rögzítő fölületet ezen kivitelnél a főkeretnek fölfelé hajlított nyúlványa alkotja. A 8—11. ábrán az előző ábrákon föltüntetett elv szerint szerkesztett csat van föltüntetve, melynél azonban a csúszkának a főkerettel való összeköttetése eltérő módon van kiképezve. A 10. és 11. ábrából látható, hogy a főkeret ornamentális szempontból tetszőleges körvonallal birhat. A 8, és 9. ábrán föltüntetett kivitelnél a csúszkának a főkerettel való összeköttetését azáltal létesítjük, hogy a főkeretet lefelé és kifelé hajlított (12) karimával vagy szárnynyal, a csúszkát pedig fölfelé és befelé hajlított (13) széllel látjuk el, mely a (12) karimába kapaszkodik. A 10. és 11. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a főkeret a lefelé gömbölyített (14) szárnnyal bir, a csúszkának a feszítő rudat a szorító rúddal összekötő oldalrészei pedig a (15) rudak által képeztetnek. A működési mód az előzőkből megérthető. A szíj, szalag stb. szabad végét a feszítő rúd és a szorító rúd között levő hézagon átcsusztatjuk, mire a szorító rudat a csattól erősen elhuzzuk. Ha a szíj szabad vége elengedtetett, a szíj feszültsége a feszítő rúdra át vitetik úgy, hogy a szorító rúd a szij alsó fölületéhez ütközik és azt a főkeret szemben fekvő falületéhez ékhatással odaszorítja. A szíj laza vége a főkeret vezető része alá dugható vagy szabadon hagyható. A rajzon föltüntetett kiviteleken kívül a találmány lényegétől való eltérés nélkül még más foganatosítási alakok is létesíthetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csat, azáltal jellemezve, hogy egymáshoz képest elcsúsztatható két részből áll, melyek közül az egyik rézsútos fölülettel, a másik pedig ezen rézsútos fölülethez hegyes szögben hozzáfekvő szorító fölülettel van ellátva, mely felületek segélyével a közbehelyezett anyagra ékszerű szorító hatást fejthetünk ki. 2. Az 1. igényben védett csat foganatosítási alakja, jellemezve az áthajlított élekkel, valamint a szíj szabad végének felvételére való vezető nyúlvánnyal ellátott (1) főkeret és a főkeret áthajlított éleiben vezetett, a különböző síkokban elrendezett (7) feszítő és (6) szorító rudat tartó (2) csuszka által, melynek^szorító rúdja a főkereten kiképezett lejtős szorító fölülettel kapcsolódva, a közbehelyezett anyagot ékszerű szorító hatás kifejtése mellett rögzíti. 3. Az 1. és 2. igényekben védett csat változata, azáltal jellemezve, hogy úgy a főkeret, mint a csúszka ékszerűen ható fölületekkel vannak ellátva, melyek a közbehelyezett anyagot rögzítik. 4. Az 1—3. igényekben védett csat fogana-