49725. lajstromszámú szabadalom • Cementezett faszerkezet

A drót vastagsága függ a deszkák vastagságától és rendes körülmények között 1'5—3 mm. között változik. A 9. ábra mutatja, hogy a deszka két oldalán alkalmazott egymásnak megfelelő drótok végeit a deszkatömb szélein párosával összecsavarhatjuk. A kész szerkezetnél a drótok sem a furatok belső falához, sem : pedig a deszka fölszinéhez nem fekszenek, I hanem ívekben vannak kifeszítve, melyeknek domború oldala ezen fölületektől el van fordítva. Ezen ívek ívmagassága a furatok egymástól való távolságától függ és függ még a drót Merevségétől is; rendes körülmények között 8—40 mm. között változik, mely körülmény jelen találmány céljaira rendkívül kedvező. A deszkatömb méretei vastagsági irányban függenek az egyes deszkák vastagságától, a tömb szélessége és hossza azonban független az egyes deszkák hosszától, mivel ezek hozzáillesztett deszkák segélyével tetszés szerint meghosszabbíthatók, amidőn azonban arra kell vigyáznunk, hogy a deszkák illeszkedési helyei az egyes rétegekben ne kerüljenek egymás fölé. A külső rétegek deszkái nem illeszkednek szorosan egymáshoz, hanem amint ez a 10. ábrából látható, bizonyos távolságban vannak egymástól elrendezve. Ezen (a) távolság a deszkák vastagságától függ és a deszkavastagság minden centiméterének megfeleíőleg 12 mm-re veendő. 5 cm. vastagságú deszkáknál 3 cm.-nyi távolság elegendő. Ezen elrendezés célszerű, azonban nem föltétlenül szükséges. A deszkákat egyszerűen összetolhatjuk, vagy csapok segélyével köthetjük össze, úgy mint a többieket. Az ily módon összeállított deszkatömb minden irányban ugyanazon ellenállóképességgel bir, amelyekben síkjával párhuzamosan huzó igénybevételnek van kitéve. Hogy a deszkatömböket az építkezés helyén egymással összekössük (7. ábra), a tömböket a megkívánt szög alatt összetoljuk, úgy hogy belső oldaluk egy oly (a) léchez támaszkodik, melynek keresztmetszete megfelelő és amelyhez a degzkatömböket odaszögezzük. Ezután háromszoros vagy négyszeres dróttal átkötözzük a két tömböt, mely drótokat a tömbök szélein fekvő furatokon húzzuk át. Ezen drótkötést az építkezés céljának megfelelően többszörösen húzhatjuk át a furatokon. Hogy a deszkatömbre a szög alatt működő drótkötés folytán ható efős húzási igénybevételt fölfogjuk, alkalmas helyeken léceket szegezünk föl, úgy mint ezt a rajz mutatja. Ezután megvizsgáljuk, vájjon az összes drótok megfelelően elállanak-e a deszkatömbtől é3 az esetleges hibákat a drótok alá tolt kis faékekkel szüntetjük meg. Ezután a furatokat gyorsan kötő, tiszta mosott homokot tartalmazó betonhabarccsal töltjük ki (5. ábra) úgy, hogy betonszögecsek képződnek, melyek a deszkatömböt erősen összetartják. Most a tömb belső és kölső oldalát habarccsal és szükség esetén lassan kötő homok- vagy kavicsbetonnal burkoljuk. A teljes vakolat vastagsága 10—50 mm. között változik. Ha a cementezett faszerkezetet nem válaszfalak vagy külső falak építésére, hanem tetők vagy menyezetekhez használjuk, úgy még egy komprimált aszfaltréteget alkalmazunk (8. ábra), a vakolást vastagabbra készítjük és az (F) furatok közötti távolságot 20%-kal csökkentjük. Az említett komprimált aszfaltréteget akkor is alkalmazzuk, ha teljesen vízmentes uszodákat, tartályokat vagy reteszfalakat kell építenünk. A találmány tárgyát képező faszerkezetnél a fa ellenállóképessége minden irányban ki van egyenlítve és a fa erős betonfalakból álló szilárd burkolatba van zárva, komprimálva van és meg van védve. Régi vagy rossz fát a repedésekre való tekintettel nem szabad ezen célra használni. A találmány tárgyát képező faszerkezettel készült épületekben a tűzhelyet, kályhákat és kéményeket vagy hasonlókat a deszkatömbökre a vakolás előtt megerősített karok hordják ós azok a vakolástól csekély távolsághan fekszenek. A függönytartó vasakat, a ruhafogasokat képtartószögeket és hasonlókat, általában