49710. lajstromszámú szabadalom • Gumiból készült kerékabroncs a futó felületen alkalmazott szívókamrákat képező mélyedésekkel

Megjelent 1910. évi szeptember lió Sál-én MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49710. szám. XX C. OSZTÁLY. Gumiból készült kerékabroncs a futófölületen alkalmazott, szívókamarákat képező mélyedésekkel. AKTIENGESELLSCHAFT METZELER & C° CÉG MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1909 október hó 11-ike. Üreges vagy tömör gumi abroncsok futófölületének a következőkben ismertetett alakítása mindennemű jármű, de főleg automobil kerekeinek abroncsainál célszerű. Automobiloknál ezek súlyának növekedése avval a hátránnyal jár, hogy az indításnál a kerekek több üres fordulatot végeznek tengelyeiken és az úttesten csúsznak, anélkül, hogy a jármű is elmozdulna. Ez a hátrány főleg nedves vagy fagyos időben és elsősorban aszfaltozott vagy hóval és jéggel födött utakon lép föl. Ez a körülmény az abroncs aránytalan gyors kopását idézi elő a fntófölület ledörzsölése által. Eddig ismert csúszást meggátló berendezések (nevezetesen a fémszögecsfejek) egyike sem javította meg lényegesen ezeket a viszonyokat és az ily berendezések nedves aszfaltozott, vagy megfagyott utaknál a szolgálatot teljesen fölmondották, sőt oly irányú kisérlet sem vezetett célra, hogy a futófölület megfelelő alakításával a fölület és az úttest között szívóhatást létesítsünk. A következőkben ismertetett berendezés azonban a kerekek csúszását teljesen meggátolja ós a kerekek az úttest között az abroncs lényeges kímélése mellett abszolút biztos tapadást létesít. A 'kerékabroncs fölületének eme berendezése a csatolt rajzon példaképen egy foganatosítási alakjában légpárnás abroncson alkalmazva van ábrázolva, nevezetesen az 1. ábra az abroncs futófölületének nézete, mely ábrán a nyíl a forgásirányt jelzi, a 2. ábra a meg nem terhelt, a 3. ábra pedig a megterhelt és nyomás alatt az úttestre fekvő abroncs keresztmetszete. A futófölület gerincvonalán elsősorban is egy külön (a) kiemelkedés van alalmazva, melynek görbületi sugara nem ugyanakkora, mint az abroncs belső fölülete, hanem ennél laposabb, de nem teljesen sík. Ebben a külön (a) futófölületben teknőszerű (nem túlságosan mély) (b) bemélyedés van egymástól nagyobb távolságban alkalmazva, mely az abroncson harántirányban fut és egyenes, vagy a megrajzolt módon volt lehet. Szélességi kiterjedésük minden esetben akként van megállapítva, hogy a domborzaton nem terjednek túl, hanem hogy meghatározott kiterjedésük