49691. lajstromszámú szabadalom • Kokszoló kemence

3 -ban minden egyes (A) retortának oldalán és boltozatában a kályha töltése fölött lévő és a nyersgáz számára szolgáló (B) gyűjtőtér oldalain és fölső részén üreges tömbökkel, téglákkal vagy több tűzálló anyagból készült téglafalakkal van körülvéve, miáltal kis (22) csatornák képződnek. Ezen csatornák az elégetési csatornában a töltés irányában lefelé terjednek annyira, amenynyire a kezelendő anyag rétegezése szempontjából szükségesnek látszik, vagy pedig, ha előnyösebbnek látszik, úgy a (B) gázgyűjtőtér kisebb lehet az alatta lévő (A) retortánál (lásd 2. és 3. ábra jobboldalát) azon célból, hogy a (22) csatornák számára több hely legyen és a kamara mindig egyforma módon megtölthető legyen., A (18) levegőcsatornákkal összeköttetésben álló (22) csatornák egyfelől a fölső hozzávezetéshez szükséges levegő fölhevítésére, másfelől a (B) gyűjtő térből távol tartandó sugárzó meleg fölvételére szolgálnak. Ezen kályhának előnyei viszonyítva az ismert berendezésekhez, abban rejlenek, hogy a (B) gázgyűjtőterek fölhevítése elkeriilietik, hanem a kályha oldalain és csúcsán a hőfok a (22) csatornák folytán ja lehető legnagyobb mértékben leszoríttatik. Az ilykép lehűtött (B) gázgyűjtőterek sokkal alacsonyabb hőfokúak az alattuk lévő töltésnél. Ilykép a retorta töltéséből fejlődő gázok a kamara egész hosszában közvetlenül a lehűtött gyűjtőterekbe jutnak úgy, hogy az előállított és világító alkatrészeket tartalmazó gázok nem bomolhatnak föl. Ezen kokszolókemence következőképen működik: A szén a szokott módon az (A) retortába töltetik. A retortából fölszabaduló gázoka (B ' gyűjtőkből a (C) függélyes csöveken át a kondenzátorhoz vezettetnek. A melléktermények különválasztása után a kemence fölhevitésére szolgáló gáz a (23) csöveken át a kemencetelep oldalára , vezettetik, ahonnan elzárószelepekkel, vagy csapokkal ellátott kis (24) elágazócsövek Vezetik a (21) fölső csatornába, valamint a két (8, • 8a, 9, 9a) csatornába. Ha például a regeneráló rendszert alkalmazzuk, úgy a gáz a ,(9) csatornákból az (5) fúvócsöveken át fölváltva, az egy falban lévő csatornák számának felébe, azaz egy, két vagy három (4) fötőcsatornapár egyik oldalába megy. Közvetlenül vagy felerészben a kemence fenekénél lép be a forró levegő ugyancsak a (6) fúvócsöveken át és összekeveredik a fölfelé vonuló meggyúladt gázzal. Az égéstermékek azután a (7) csatornákon át egy, két vagy három kombinált csatornapárba vezettetnek. Mindegyik lefelé irányított csatorna a (19) és (21) csatornából gázból és forró levegőből álló segédtartalékot kap, mely fölfelé való útjár ban melegfejtő képességének nagy részét adja és arra szolgál, hogy a hőfok ezen lefelé irányuló csatornákban épp oly magas legyen, mint a fölfelé irányuló csatornákban; a (26) gázhozzávezetőcsőben alkalmazott megfelelő elzáró csapnak és a két (15) és (17) regenerátor átváltószjelepeinek megfelelő átállítása után a levegő és gázáram ellenkező irányban halad át a telepen az elégető csatornák gázáramával. Ha a levegő előmelegítésére regenerátorok nem használtatnak, úgy a levegőnek, gáznak és égéstermékek áramlási iránya mindig állandó. A három vagy négy csatornából állló egyes csoportokhoz hozzávezetett levegő és gázmennyiség tetszés szerinti módon szabályozható a kemencefenék tüzelőcsatornáiban elrendezett csövek, elzáró és szar bályozó szelepek által. Egyfelől, mivel az alsó, úgyszintén a fölső fúvócsőnek a levegő és gáz hozzávezetés , szempontjából való kedvező helyzete folytán magának a kemence töltésének rendkívüli magas hőfok adható, másfelől, mivel ,a kályha többi részén és különösen a (B) gázgyűjtő fölhevülésükben megakadályoztatnak, ezen kemence jelentékeny tüzelőanyagmegtakarítással kell hogy működjék, mit legfőképen a forró levegővel magas hőfokon kevert gáznak tökéletes elégése okoz. Azon jelentékeny fűtőgázmegtakarításon kívül, mely a széntöltés igen magas hő-