49685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátriumperborát előállítására

Megjelent 1910. évi szeptember hó 17-én. MAGY. gin KIK. SZABADALMI |Bh HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49685. sTsám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás nátriumperborát előállítására. DEUTSCHE GOLD- UND SILBER-SCHEIDE-ANSTALT VORM. ROESSLER CÉG M/M

FRANKFURTBAN. Pótszabadalom a 33641. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1909 március hó 22-ike. Elsőbbsége 1905 április hó 14-ike. A 33641. számú szabadalom tárgya olyan eljárás, amely szerint nátriumperborátot alkáliszuperoxidokból, bórsavból és valamely oldható sót adó savból kényelmesen előállíthatunk. A találmány már most az eljárás további kidolgozásánál tett azon megfigyelésen alapszik, hogy az eljárásnál ásványi sav helyett előnnyel használhatunk szénsavat, illetve alkálibikarbonátokat. Míg ugyanis a törzsszabadalom eljárásnál gondosan el kell kerülnünk az ásványi sav fölöslegét, mert különben £ fölöslegnek megfelelő perborátmennyiség azonnal megbontatik, ami az ásványi sav pontos lemérésének nehézségei folytán számbaveendő hátrány, addig a szénsavat, illetve az alkálibikarbonátokat fölöslegében alkalmazhatjuk — sőt ez előnnyel is jár — anélkül, hogy a nátriumperborát bomlást szenvedne. Lényeges előny az is, hogy a szénsav, illetve alkálibikarbónátok használata esetén nem válik értéktelenné az alkáliszuperoxid alkálitartalmának egy része, hanem a reakcióhőmérsékleten és bizonyos koncentráció betartásánál telített és meglehetősen | tiszta szódaoldatot kapunk, amelyet bikar- | bonátra földolgozhatunk vagy az üzem egy másik részében közvetlenül értékesíthetünk. Míg továbbá az ásványi savak a készülékeket megtámadják, az üzemben kellemetlenségeket okoznak és ezenfelöl még aránylag költségesek is, addig a szénsav teljesen ártalmatlan ós csaknem ingyen szerezhető be, pl. füstgázokból. A szénsav használhatósága nem is volt előrelátható, minthogy, különösen más gázokkal hígított állapotban nagyon nehezen lett volna pontosan lemérhető, ha fölöslegben bontó hatást gyakorolt volna a perborátra; ezenkívül tartani kelleti; attól is, hogy a szóda és perborát között legalább részlegesen cserebomlás fog végbemenni, a perboráthoz igen hasonló, ismeretes nátriumperkarbonát és metaborát képződése közben. Az új eljárást az alábbi példákkal magyarázzuk meg: 1. példa. Körülbelül 200 rész vízhez 156 rész nátriumszuperoxidot és annyi jeget adunk, hogy lényeges hőemelkedés be ne állhasson. Ezután 124 rész bórsava I adunk hozzá és kénessavban szegény pormentes füstgázokat vezetünk be mindaddig,