49672. lajstromszámú szabadalom • Trágyaszórógép a szóróhasíték alatt elrendezett verőszeges hengerrel

Megjelent 1910. évi szeptember hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 49672. szám X/a. OSZTÁLY. Trágyaszórógép a szóróhasíték alatt elrendezett verőszöges hengerrel. WIECHELT VILMOS GYÁRTULAJDONOS GIJSTROWBAN. A bejelentés napja 1909 december hó 20-ika Jelen találmány azon tényen alapszik, hogy eddigelé számos kísérlet dacára sem ismeretes oly trágyaszóró gép, mely nedves és kenődő trágyát a gyakorlat részére szükséges egyenletességben szór a talajra. A kenődő trágyafajtáknak a legjobban kiképezett ismert trágyaszóró gépekkel való szórásánál is ki nem küszöbölhető egyenlőtlenség lép föl, ami később a termés egyenlőtlenségén ismerhető föl. A főnehézség abban áll, hogy a nedves csomókká öszszeálló trágya a szórásnál egyenletes porszerű alakba hozandó. A trágya szórásának egyenletessé tételére az ismert gépeknél a szóróhasíték alatt egy deszka van elrendezve, mely egymáshoz képest eltölt szögekkel van kirakva. A trágyának e szögek között kell átesnie, ami a trágya egyenletes elosztását célozza. Ez azonban tényleg nem következik be, mert a trágya kis rakásokban a szögekhez tapad' és e rakások hirtelen heves rázkódtatásoknál leesnek, úgy hogy később a talajon oly helyek képződnek, melyeken a túlságos trágyázás következtében a gabona mértéktelenül sarjad ki. Jelen találmány az eltolt szögekkel ellátott, ismert elosztódeszkából indul ki. A tapasztalat azt mutatta, hogy ezek az eltölt szögek nem elegendők a trágya kielégítő szétosztására, ami az eltolt szögeknek zegzúgszerű görbében egy forgatható tengelyen való elrendezésére vezetett, olymódon, hogy a leeső trágya azután e szögek által munkáltatók meg. Már ismeretesek oly trágyaszórógépek, melyeknél a szóróhasítékból kieső trágya forgó dobok vagy szöges henger által osztatik szét. A trágya szétverésére szöges hengerek eddig ismeretlenek, ellenben hosszrudakból összeállított dobokat már használtak, melyek a trágyára verő- vagy repítőhatást fejtenek ki. E mellett azonban, mint ez a 98511. számú német szabadalmi leírásban helyesen meg van jegyezve, hátrányosnak mutatkozott az a körülmény, hogy a trágya egy része nem esik át a dobon, hanem egy rúd által érve az érintő irányában a földre dobatik, anélkül, hogy szétosztatnék. Ezenkívül a trágya sávonként esik a szántóföldre. E hátrányokat az említett szabadalmi leírás szerint azáltal igyekeztek kiküszöbölni, hogy a lécdob helyett szitadobot alkalmaztak, melynek hatása állítólag teljesen más és abban áll, hogy a szitadobra eső trágya époly rázó mozgást kap, mint amilyent egy rázómozgásban levő szitától kapna. Emellett a trágyának kétszer kell a szitanyílásokon áthaladnia és így