49664. lajstromszámú szabadalom • Javítás elektromos higany- és más gőzlámpákon

csolva, azonban azzal párhuzamos áramkörbe is kapcsolható. A fűtést azonban igen egyszerű és gazdaságos módon a pozitív , elektróda (vagy a pozitív elektróda és részben a pozitív oldalon lévő ívgőzök) magasabb hőmérsékletének hasznosítása által eszközölhetjük azon célból, hogy a higanynak a negatív elektródán való kondenzálását elkerüljük. Ezt pl. a következő módon végezhetjük: Az (1) cső olymódon készül, hogy az a lámparész, amelyen a pozitív elektróda van elhelyezve, érintkezésbe vagy igen közel hozatik ahhoz a részhez, amelyen a negatív elektróda van elrendezve. E két rész egymáshozi közelsége folytán a > pozitív elektródában (vagy a pozitív elektródában és az egyik oldalon lévő ívgőzökben) fejlesztett melegvezetés és sugárzás által a negatív elektródára van átvive úgy, hogy a negativ elektróda magasabb hőmérsékletre hevíttetik, mint amelyre csupán vezetés által az ív részéről fölhevíttetnék. A negativ elektróda ezen hevítése folytán a két elektróda egymást önműködően aképen szabályozza, hogy (egyéb körülményeknek változatlanúl maradása mellett) a két elektróda hőmérséklete ugyanaz, minek folytán az ívnek a higanygőzökön át való bevezetése után a higany nem igyekszik az egyik elektródától nagyobb mértékben eltávozni, mint a másiktól. Minthogy az ív hőmérséklete magasabb az elektródáék hőmérsékleténél, ennélfogva a negativ elektróda egy részének hőmérséklete a pozitív elektróda hőmérsékleténél magasabbra tehető és pedig azon meleg által, melyet az ívet befogadó cső pozitív végén az ív egy részétől kap, minthogy a pozitív csővég a negativ elektróda egy része hosszában fekszik. A 2. és 3. ábra oly lámpát mutat, melynek azon csőrésze, melyben az ív képeztetik, föl van hajlítva és az illető (4, 5) elektródarészek és a cső (6) része egymáshoz igen közel fekszenek. A melegnek a pozitív elektródáról a negativ elektródára való föntemlített átvitele a fönt leírttól eltérő módon is eszközölhető, pl. oly módon, hogy a cső azon részei, melyek a pozitív és negativ elektródákat fogadják be, nem érintik egymást tényleg, hanem egymástól többé vagy kevésbbé el vannak választva és jó melegvezető által vannak összekötve. Ezenkívül két vagy több lámpa rendezhető el egymás mellett oly módon, hogy az egyiknek pozitív elektródája a másiknak negativ elektródáját hevíti. Ahelyett, hogy a csövet a positiv és negativ végeknek egymás közelébe való hozatala céljából meghajlítjuk, a lámpát a 4. és 5. ábra szerint oly módon is készíthetjük, hogy az (1) csövet a belső hosszirányú (7) válaszfal által két részre osztjuk, mimellett i a válaszfal az (1) csőnek a (4, 5) elektródarészektől legtávolabb fekvő vége közelébe terjed és az elektródarészek a (7) válaszfal két oldalán vannak elhelyezve, míg a (7) válaszfal az (1) csővel egy darabban készül, ami gyakorlatilag véve egyenértékű egy fölhajlított csővel. A lámpa meggyújtása után a (8) tekercsen áthaladó áram, mely a higanynak az ív előállítása céljából való hevítésére és elgőzölögtetésére használtatott, kikapcsolható, mire az említett tekercs nem hevíttetik a higanynak a lámpa belsejében uralkodó nyomás melletti forrpontja fölé, föltéve, hogy a tekercs a cső oly része vagy ága köré van tekercselve, melyet az ív nem hevít közvetlenül, ha az ív azt a helyzetet foglalta el, mint amelyet az elektródáknak a föntemlített módon való kölcsönös szabályozása mellett elfoglal. (9) jelöli a lámpa azon ágát, mely a (8) tekercs fölvételére szolgál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javítás elektromos gőzlámpákon, melyek megolvasztott kvarcból vagy más alkalmas átlátszó anyagból előállított csővel bírnak, mely alkalmas elgőzölögtethető anyagot, pl. higanyt tartalmaz, melynek gőzein az áram áthalad, jellemezve azáltal, hogy a lámpa negativ elektródavége fűtőberendezéssel van ellátva, azon célból, hogy a negativ elektródavéget hevítsük és az elgőzölögtethető anyagnak a negativ elektródán való összegyűlését elkerüljük.