49660. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet gázlámpák távolból való meggyújtására és eloltására, valamint szelepek távolból való működtetésére

— 3 -(10,11) szelepet működtető diafragma hátramozgását megakadályozza, ha pedig a kilincs valamely mélyebb vagy «szabaddá tevő» (37) rovátkába fogódzik, a kilincs (25) karima útjából kitér, tehát lehetővé teszi, hogy a súlyos (21) emelő a diafragmát működtesse és hátraszorítsa. A működési mód ismertetésére példaképpen föltételezzük, hogy a (13) emelőkaron levő (10) szelep a lángzóhoz vezető (6) csatornát elzárja és a lángzó el van oltva, de a gyújtóláng ég; — akkor rendes gáznyomásnál a zárókilincs egy csekélyebb (36) rovátkába fogódzik és azáltal, hogy a (40) állító gyűrű- (25) karimája pályájába belenyúlik, a rúdat és a diafragmát rögzíti, és megakadályozza, hogy a súly diafragmát mozgassa. Ha most a gáznyomás hirtelen nagyobbodik, a (25) karima először is kifelé mozog és a zárókilincs (32) karjába ütközve a (30) kilincskereket egy foggal elfordítja úgy, hogy a (28) kilincs egy mélyebb (37) rovátkába fogódzik, és lehetővé teszi, hogy a (25) karima azonnal visszatérhessen és hogy a súly a rúdat működtesse és a diafragmát visszaszorítsa. Ennek következtében a rúd {16) megvastagítása a (13) emelőkart a (14) rúgó nyomásával szemben leszorítja és a lángzóhoz vezető (10) szelepet körülbelül ugyanakkor nyitja, amikor a gyújtó lánghoz vezető (11) szelep bezáródik. Ha a gáznyomás újból változik, vagyis pillanatnyilag növekedik, a lángzó elalszik, amennyiben az állító gyűrű (25) karimája ismét hátra mozog, a kilincset működteti és a (30) kilincskereket elfordítja úgy, hogy a (28) zárókilincs ismét egy sekélyebb (36) rovátkába fogódzik és a diafragma visszafelé mozgását megakadályozza. A gyújtó lánghoz vezető (11) szelep ekkor nyitva marad és a (13) emelőkarra erősített (14) rúgó a lángzóhoz vezető (10) szelepet elzárja. Világos, hogy ha a gyújtólánghoz vezető szelep helyzete ellenkezője az égőhöz vezető szelep helyzetének, mint pld. az 5. ábrán ugyanaz a szerkezet alkalmazható aíziú a különbséggel, hogy a diafragma és a rúd kifelé való mozgása következtében a gyújtólánghoz vezető szelep záródik, az égőhöz vezető szelep pedig kinyílik. A szelepek ez elrendezése akkor előnyös, ha az egyik lámpasorozat lángzót előbb kell eloltani, mint a másikát, mint pld. a lámpák megyújtásának és eloltásának három pulzációval való működtetésénél. Föltételezve, hogy az utcai lámpák egy részét éjfélkor, a többit pedig hajnalban kelleloltani, az égőhöz vezető (10) főszelep a (15) rúdon van elrendezve, a gyújtólánghoz vezető szelep pedig az emelőkaron és az első sorban kioltandó lámpák berendezésének (30) kilincskerekén két azonos mélységű, (37) rovátka után egy csekélyebb (36) rovátka következik, mint pld. a 7. ábra szerint, a később eloltandó lámpák berendezésének kilincskerekén két egyenlő sekély, (36) rovátka után egy mélyebb (37) rovátka következik, amint az a 6. ábrán látható. A két egymás mellett levő egyforma rovátka célja az, hogy a később eloltandó lámpák diafragmájának a (28) kilincs által való kikapcsolódását mindaddig megakadályozza, amíg a harmadik pulzáció is be nem következik és hogy az első sorban eloltandó lámpák berendezésének (25) karimáját a harmadik pulzációnál a (28) kilincs vissza ne tarthassa. Természetes, hogy a szerkezetben alkalmazott kilincskerék rovátkáinak alakját a kívánt működésnek és a lámpák különböző időben való meggyújtására alkalmazott pulzációk számának megfelelően kell megállapítanunk. Abban az esetben, ha egy lámpa lángzócsoportjának egyik lángzósorozata előbb oltandó el, a többi pedig későbben, a lángzókhoz vezető szelepeket külön pulzációk egymásután működtetik (8., 9. és 10. ábra). Ez esetben a lángzókhoz vezető egyik (42) szelep a rúdon van és a később eloltandó sorozat lángzóit látja el gázzal, a másik (43) szelep pedig, amely az alsó sorban eloltandó sorozat lángzóihoz vezeti a gázt, egy rugóban végződő vagy hajlékony (38) emelőkarra van szerelve és a (39) rúgó hatása alatt rendesen nyitva áll. A gyújtó-