49656. lajstromszámú szabadalom • Berendezés oltóanyagok és oltóvesszők vágására

— 3 vonala szerint) egy a (4) hasítékba fogodzó <36) pofával éa a (34) lánc beakasztására szolgáló (37) horoggal ellátott (38) alaplemezből és a (2) állvány másik oldalán alkalmazott, a (38) alaplemezzel két csavar útján összekötött (39) födőlemezből áll. Mikor ez megtörtént, a (7) szán is mozgásnak indul és a (29) kés lefelé mozog, a 8. ábrán látható módon bevág a (15) vesszőbe, miben sem az (5) kés nem akadályozza, sem a (3) asztallap vagy (14) pofa, mert ekkor az (5) kés a (3) asztallap síkja alatt van, a (3) asztal és (14) pofa pedig a (29) kés áthaladását megengedő (40) kivágással van ellátva. A (29) kés által létesített bevágás mélysége, helye és hajlásszöge a (19) vezeték beállításától függ. Az ágyazóbak elforgatásával a (29) kés által létesített (41) nyelv és a (15) vessző főrésze között ékalakú hézagot állíthatunk elő, mikor a (15) vessző a 9. ábrán pontvonalasan jelzett állásba jut, a (41) nyelv pedig a késre feküdvén, helyzetét meg nem változtathatja. Ebből a célból a (3) asztallapra egy kétkarú (42) emelő van ágyazva, mely a rúgó szerelésére is szolgál és (43) csapjával a <12) alaplemez megfelelő alakú (44) hasítékába fogódzik. Ugyanezt a célt akként is elérhetjük, bogy a (29) kést fölfelé ékszerűen megvastagítjuk. Ezekután a berendezés használati módja könnyen érthető. A (19) vezetéket oly helyzetbe állítjuk be, "hogy a (29) kés a kívánt metszést létesíthesse, a (18) csavar beállításával pedig az ágyazóbakot, végállását akként szabályozzuk, hogy az ágyazóbak az (5) kést érje, •de erre rá ne szoruljon. Most már a munkás elhelyezi a (15) vesz-szőt az ágyazóbakban, meghúzza a (8) láncot, minek következtében az (5) kés a veszszőt elvágja. Ezen közben a munkás a veszőt az ágyazóbak (13, 14) pofáinak kivágásába balkezének mutatóujjával leszorítva tartja. Mikor az (5) kés a vesszőt elvágta, <6) szánja a (7) szánba ütközik, ezt magával húzza és így a (29) kést is mozgásnak indítja, mely a vesszőn a (41) nyelvet "vágja ki. Mikor ez megtörtént, a munkás balkezének mutatóujjával a (42) emelőre nyomást gyakorol, az ágyazóbakot elforgatja és így a nyelv és a vessző főrésze között az ékalakú hézagot létesíti, azután elereszti a (42) emelőt úgy, hogy a (16) rúgó az ágyazóbakot eredeti állásába visszaállíthatja, elereszti a (8) láncot, mikor a (33) és (10) rúgó a (25) illetve (5) késeket fölső végállásukba vezeti vissza. A munkás ekkor kiemeli a kész vesszőt és ujat helyez a berendezésbe. Ha a síkot, mely alatt a vesszőt elvágjuk, változtatni akarjuk, csak az ágyazóbakot kell kiváltani és más bakkal pótolni, a bevágás mélységét és hajlásszögét pedig mint említettük, a (19) vezeték megfelelő beállításával szabályozhatjuk. A berendezés segélyével tehát a legkülönbözőbb metszések létesíthetők, az egyenlő módon beállított berendezéssel létesített metszések pedig teljesen azonosak, mi az oltvány tökéletes megfogamzását biztosítja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés oltóalanyok és oltó vesszők vágására, főleg szőlőoltványok készítésére, mely az oltóalanyt illetve vesszőt a vesszőtengelyéhez bizonyos szög alatt elvágja, a vágás síkjával meghatározott szöget képező sík alatt bevágja és a most jelzett bevágás által létesített nyelvet a vessző főrészétől kihajlítja, jellemezve két egymással szöget képező síkban egymással szöget képező irányban vezetett két kés, a két kés között alkalmazott és az egyik kést a másik kés bizonyos elmozdulása után ütközők hatása alatt mozgásnak indító berendezés és az oltóalanyok és oltóvesszőknek az azokat elvágó kés síkjához bizonyos szög alatt beállító, az elvágó kés mozgás síkjával párhuzamos tengely körül forgatható ágyazóállvány által. 2. Az 1. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve, egy lejtős ve-