49648. lajstromszámú szabadalom • Fonalbetétes vályog vagy vert falazat

Megjelent 1910. évi szeptember hó 14-én. MAGY, KIR. SZABADALMI jBn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49648. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Fonatbetétes vályog vagy vertfalazat GREIF ANTAL MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1909 október hó 23-ika. A falazatnak egyik legolcsóbb fajtája a vertföld és vályogfalazat. A vertfalazat | olykép készül, hogy a két deszka közé hányt ; földet erősen ledöngölik, hogy az teljesen összeálljon és szilárd falat alkosson. Nagyon természetes, hogy az így készült falazat, minthogy készítéséhez semminemű kötőanyagot nem használnak, nem bír a kellő szilárdsággal és ez utóbbit azzal igyekeznek fokozni, hogy a falat tetemes vastagsággal látják el. Jóval szilárdabb falazatot szolgáltat a vályog, de még ez esetben is vastag falat kell emelni, hogy kellő teherbírású legyen. Mindkét falazatnak további hátránya, hogy nem tartós, a vakolat nem tapad jól és az időjárás viszontagságai nagyon hamar kikezdik. Jelen találmány tárgya ezen hátrányok kiküszöbölését célozza. A találmány lényege abban áll, hogy a vert- vagy vályogfalat rétegenként sodrony-, nád- vagy hasonló fonattal burkoljuk és ezáltal a falazat szilárdságát és teherbírását fokozzuk s mivel a fonatra a vakolat igen jól tapad, a falazat az idő viszontagságai ellen teljesen védve van. A fonat által elért nagyobb szilárdság lehetővé teszi, hogy a vert- és vályogfalak kisebb vastagságban készüljenek, mint eddig. ( A találmány tárgyát képező falazat a I mellékelt rajzon látható, még pedig az ! 1. ábra egy vertfalazat keresztmetszetét, a 2. ábra nézetét tünteti föl vakolat nélkül. A falazat alapzatát rendes (d) téglafal képezi, melyen (c) szigetelő lemez a nedvesség fölszívódása ellen védi a fölötte lévő falat. A szigetelő lemez fölött van a rétegenként a fonattal burkolt vert földfalazat (b . . .) A falazat olykép készül, hogy mielőtt a földet a két deszka közé behányjuk, egy drót-, nád- vagy hasonló fonatot helyezünk el, melyet olykép rendezünk el, hogy a fonat az egy falrétegeket beburkolja. Ezt úgy érjük el, hogy a fonatot a rajzon föltüntetett módon meghajlítjuk és miután a fonat által képezett vályúba a földet bedöngöltük, illetve a fal vastagságának megfelelő számú sor vályogot beraktuk, a fonat két szélét egymásra hajtjuk és ezáltal a falréteg minden oldalról fonattal van burkolva. A fonat szélessége nagyobb mint a falréteg keresztmetszetének kerülete, így tehát a fonat két széle áthajtás után bizonyos szélességben födi egymást. A falrétegek magassága megközelítőleg a fal vastagságának felel meg. Az egyes fal-