49638. lajstromszámú szabadalom • Készülék hangok ismétlésére és följegyzésére

Megjelent 191Q. évi szeptember hó 12-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49688. szám. ix/d. OSZTÁLY Készülék hangok ismétlésére és följegyzésére. WIEDER HENRY GEORGE MŰSZERÉSZ LONDONBAN. A bejelentés napja 1909 augusztus hó 5-ike. Jelen találmány hangok ismétlésére és följegyzésére szolgáló készülékekre, mint grammofonokra, fonográfokra és hasonlókra vonatkozik. A találmány célja az, hogy a rendesen hosszú tölcsér segélyével előállított hangok erősítését hosszú tölcsér nélkül érjük el és egyidejűleg az ismétlés élességét növeljük. A találmány célja továbbá az, hogy a diafragmát tartó hangkar forgatható összekötését tökéletesebbé tegyük, továbbá hogy a diafragmaemeltyü és a tű tartója részére jobb ágyazás létesíttessék és végül hogy a diafragma és tű ágyazását tartó elem rugalmasan rendeztessék el. A találmány abban áll, hogy a készülék több rövid tölcsérrel van ellátva, melyek a hangcsőből ágaznak ki és melyek végeiken vagy végeik közelében hangszekrényekkel vannaá ellátva, mimellett az utóbbiak egy körülzárt tér falait képezik. Ezen kiképezés folytán a hangszekrények aképen rendezhetők el, hogy oly térnek képezik több falát, mely az egész készüléket a tölcsérekkel együtt befogadja és minthogy a tölcsérek egy adott nagyságú készülék részére sokkal rövidebbek, mint az eddigelé az ilyfajtájú készülékek részére i alkalmazott tölcsér, ennek folytán az egész térnek méretei kicsire vehetők, anélkül, hogy abból valamely rész kiállna. A találmány továbbá abban áll, hogy a hangcsőnek a hangszelencét tartó része csuklósan van a hangcső többi részével összekötve, és pedig oly módon, hogy a két hangcsőrész a kapcsolás helyén a rendes működő helyzetben konaxiális; ezáltal a hangcső fokozatos megvékonyítása egészen a hangszelencéig folytatható. A találmány értelmében továbbá a tűtartó és a diafragmakar egy rúdra van szerelve, mely két kiálló késélű karral bír; az utóbbiak alkalmas hornyokban vannak ágyazva, mely közül az egyik egy a hangszelencéből kinyúló csapon van kiképezve, míg a másik egy, a hangszelencére erősített tartó által hordott csapon van alkalmazva. A késélek és a megfelelő hornyok egymáshoz képest ellentétesen fekszenek és aképen vannak elrendezve, hogy a hangnyomtartónak a tűhöz képest való mozgása a föntemlített kart jobban ágyazásaiba szorítja. A találmány továbbá abban áll, hogy a hangcső végére egy diafragma és tűtartóelem van rugalmasan fölszerelve, olymódon, i hogy ez az elem az említett véghez képest