49629. lajstromszámú szabadalom • Papírtartány

— 3 — sére szolgálnak. E tartányfajtánál nehézkes az elzárólemezek részére olcsp fölfekvést képezni, mely kellő nagy fölfekvőfölületet nyújt. Azonban a tartányfal belső rétegének befelé való hajlítása által könynyen jó elzárást érhetünk el. A 14. ábrában a tartányfal belső rétege, úgymint a 12. ábrában, befelé van hajlítva. A fenékzár azonban a fönt leírt (2) tárcsából áll, mely meghajlított széllel bír. Gyakran kívánatos, különösen tejtartár nyoknál, hogy a tartány tartalmát a külső meleg ellen lehetőleg védjük. Ennek elérésére a 15—17. ábrákban föltüntetett berendezést alkalmazhatjuk. Ezekben az ábrákban a tartány külső (30) rétegét légtér választja el a belső (31) rétegtől ,és a két réteget a csavaralakúan tekercselt (32) sáv tartja távol egymástól. Ez a sáv célszerűen papirmasszából áll, mely valamely alkalmas keményítő ragasztóanyaggal vagy enyv vei van telítve úgy, hogy a sáv könnyen a kivánt alakra hozható és megkeményedése után a tartányt a kellő alakban tartja. A (30, 31) rétegek fölső és alsó szélét alkalmas (33) gyűrűk tartják távol egymástól, melyek valamely alkalmas anyagból készülnek és a (32) sávok végei között lévő szabad tereket kitöltik, mint ezt a rajz mutatja. A tartánynak ez a kiviteli alakja oly alkalmas (36) záró részekkel (födél, fenék) is el van látva, melyek, mint azt a rajz mutatja, légkamrákat tartalmaznak, és a tömített zárás biztosítására a (36) födél, illetve fenék külső (37) zárótárcsája valamivel nagyobbra készül úgy, hogy boltozott alakot vesz föl, mint ez a 15. ábrán pontozott vonalakkal jelölve van; e tárcsa ezután benyopiatik úgy, hogy sík alakot vesz föl, mint ezt a teljes vonalak mutatják. Az ezáltal előidézett ékhatás töjmített zárást biztosít. A 17. ábra oly tartányt mutat, mely hasonló a 15. ábrabeli tartányhoz, attól csak ;abban tér el, hogy a külső és a belső réteg között még egy (39) réteg, egy további (40) sáv, (41) gyűrű és (42) zárótárcsa van elrendezve. ! A 18., 19., 22. és 23. ábrákban poralakú anyagokat tartalmazó tartányok részére való födelek vannak föltüntetve, melyek szórásra is használhatók. Ezekben az ábrákban az (1) tartányfal fölső széle befelé van hajlítva, miáltal a (45) perem keletkezik, az ekképen előállított nyílásba pedig a fémből készült, tányéralakú kerületén (46) horonnyal ellátott zárókorong van behelyezve. A (45) perem belső széle a (46) horony két (47, 48) határolófala közé szoríttatik. A záró korong továbbá (49) szórólyukakkal van ellátva, melyeket az (50) tárcsa zárva tart; az utóbbi a korong (51) hornyába van benyomva. Ha a (49) szórónyílásokat szabaddá akarjuk tenni, akkor az (50) tárcsa egy kés vagy hasonló segélyével könnyen eltávolítható, mire a tartány tartalmát, mint só vagy hasonló, akadálytalanul kiszórhatjuk. A (45) perem az előállításnál szükségszerűen több helyen ráncosodik, ijnint ez a 19. | ábrán (52)-nél jelezve van, miért is a záró-i korongot fémből kell készíteni, és a (47, 48) fémszéleket erősen a perem két oldalához kell szorítani, hogy a perem fogvatartassék. A fémből készült zárókorong a tartányt merevíti és erősebbé teszi, amiben még a (45) perem is segédkezik. Ily módon igen merev és olcsó tartányt kapunk. A 22. és 23. ábrában a szóróberendezéssel ellátott födélnek egy másik kiviteli alakja van föltüntetve, melynél az (52) ráncok (19. ábra) elkerülésére a tartány fölső szélének behajlításától eltekintünk és ehelyett a csészealakú ^55) födelet alkalmazzuk, melybe nagy lyukat vágunk és az utóbbiba az üreges (56) korongot szorítjuk be, mely (57) szórónyílásokkal van ellátva. Ezeket a nyílásokat az (58) tárcsa zárja el, mely a fönti kivitelhez hasonlóan az (59) belső horonyba van behelyezve. Az (56) korong külső horonnyal fis el van látva, mely a korongnak az (55) födél (60) szélébe való beszorítását megkönnyíti. Ennél a kiviteli alaknál az egész elzáró szerkezetet könnyen kiemelhetjük, hogy a tartányt megtölthessük, mire azt