49614. lajstromszámú szabadalom • Fonálcséve

- 2 — ban vannak föltüntetve, mindaddig, míg a •csévéli lévő fonáltekercsnek átmérője a (2) tárcsa átmérőjénél nagyobb, a fonál semmi feszítést nem szenved, mihelyt azonban a tekercsátmérőnél kisebb lesz, a fonál a te­kercs és a (2) tárcsa belső fölülete között lévő térbe esik. Ennek elkerülése végett a fejtárcsák egyike a 2. ábrán föltüntetett alakban ké­szül, amelynél a (2) fejtárcsának a tekercs felé eső belső fölülete gömbszeletet képez, melynek alaplapját a tárcsának külső fölü­lete alkotja. Ezen gömbszelet kerületén zseniliából való (5) gyűrű van elrendezve, mely megfelelő (6) gyűrűhoronyban (4. ábra) fekszik ós alkalmas módon rögzítve van. A fonálnak ezen gyűrűhöz való súrlódása általában elegendő, hogy a fonál a szüksé­ges feszültséggel bírjon. A csövecskének másik végénél lévő (7) fej csakis arra való, hogy annak segélyével a fonáltekercset hordó (1) csövecske azon gépnek vagy ké­szüléknek kissé kúpos tartócsapjára legyen tolható, melyre a cséve helyezendő. Az említett tartócsap természetesen a cséve forgástengelye gyanánt szolgál és ennek megfelelően a (7) fejrészen alkalmazott fu­ratnak is kúposnak kell lennie. Ha a tartó­csap vastagsága egyenlő az (l)csövecske belső átmérőjével, akkor az alsó fejtárcsa elma­radhat, mint ez a 3. ábrán látható. A 3. ábrában a fölső csévefej oly foga­natosítási alakja van föltüntetve, amelyet fonálszakító berendezéssel fölszerelt cér­názógépnél alkalmazunk. A fonálszakító berendezés célja abban áll, hogy az egyik fonál elszakadása esetén a másik fonalat is elszakítsa úgy, hogy a gép nem működ­hetik. A fonálszakító berendezés helyes működéséhez szükséges, hogy a fonál fe­szültsége szabályos és egyenletes legyen, minthogy pedig a fonál feszültsége a föl­tüntetett csévéről való legombolyítás alatt növekedik, ezért oly berendezésre van szükség, melynek révén a fonál feszültsége szabályos és egyenletes marad. Ezen cél­ból a (2) fejtárcsának tengelyirányú (8) -csapjára (9) gyűrű van erősítve, melynek két (10) karja a tárcsa két egymással szem­ben fekvő pontjában csuklósan van meg­erősítve. Ezen két kart a csévelés alatt a centrifugális erő rendesen vízszintes hely­zetben tartja úgy, hogy a legömbölyödő fonál áz egyik (10) karra támaszkodik és a (9) gyűrűt forgatja, minek folytán a fo­nál egyenletes feszültséget nyer. Amint a csövecskén lévő fonáltekercs átmérője na­gyobb mértékben csökken és a fonál fe­szültsége növekedik, a (10) karokat műkö­désen kívül helyezzük, oly módon, hogy azokat a 3. ábrán pontozva jelölt állásba billentjük, amely helyzetben a fonál azok­kal nem érintkezhetik úgy, hogy ettől kezdve a fonálnak a szükséges feszült­séget csupán az (5) zseniliagyűrű biz­tosítja. Mint a 4. és 5. ábrákon látható, az (1) csövecskék végeibe cséveképzés céljából betolandó fejrész a (3) toldat belső végé­nél (11) gyűrúhoronnyal van ellátva azon célból, hogy abba az (1) csövecskének vé­gét betolhassuk és így elkerüljük, hogy a csövecskéknek nem sima pereme esetleg a szál elszakítását idézze elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fonálcséve, melynek révén csövecskére gombolyított tekercsek a fonál földolgo­zására vagy kezelésére szolgáló gépek­ben közvetlenül alkalmazhatók, jelle­mezve két, a csövecske végeire tolható és esek széleit egyidejűleg burkoló fej­rész által, minek folytán az így képe­zett cséve az említett készülékek bár­melyikében alkalmazható, mi mellett az egyik fejrész a fonál vezetésére és fe­szítésére szolgáló közegekkel lehet föl­szerelve. 2. Az 1. igénypontban védett csévefej fo­ganatosítási alakja olyan csévék szá­mára, melyeknél a fonál legombolyí­csévetengely irányában történik, jellemezve azáltal, hogy a csévefej a fonáltekercs felé néző oldalán gömbsze­let alakjában van kiképezve és a fonál kellő feszültségének biztosítása végett súrlódási gyűrűvel van fölszerelve.

Next

/
Thumbnails
Contents