49614. lajstromszámú szabadalom • Fonálcséve

- 2 — ban vannak föltüntetve, mindaddig, míg a •csévéli lévő fonáltekercsnek átmérője a (2) tárcsa átmérőjénél nagyobb, a fonál semmi feszítést nem szenved, mihelyt azonban a tekercsátmérőnél kisebb lesz, a fonál a tekercs és a (2) tárcsa belső fölülete között lévő térbe esik. Ennek elkerülése végett a fejtárcsák egyike a 2. ábrán föltüntetett alakban készül, amelynél a (2) fejtárcsának a tekercs felé eső belső fölülete gömbszeletet képez, melynek alaplapját a tárcsának külső fölülete alkotja. Ezen gömbszelet kerületén zseniliából való (5) gyűrű van elrendezve, mely megfelelő (6) gyűrűhoronyban (4. ábra) fekszik ós alkalmas módon rögzítve van. A fonálnak ezen gyűrűhöz való súrlódása általában elegendő, hogy a fonál a szükséges feszültséggel bírjon. A csövecskének másik végénél lévő (7) fej csakis arra való, hogy annak segélyével a fonáltekercset hordó (1) csövecske azon gépnek vagy készüléknek kissé kúpos tartócsapjára legyen tolható, melyre a cséve helyezendő. Az említett tartócsap természetesen a cséve forgástengelye gyanánt szolgál és ennek megfelelően a (7) fejrészen alkalmazott furatnak is kúposnak kell lennie. Ha a tartócsap vastagsága egyenlő az (l)csövecske belső átmérőjével, akkor az alsó fejtárcsa elmaradhat, mint ez a 3. ábrán látható. A 3. ábrában a fölső csévefej oly foganatosítási alakja van föltüntetve, amelyet fonálszakító berendezéssel fölszerelt cérnázógépnél alkalmazunk. A fonálszakító berendezés célja abban áll, hogy az egyik fonál elszakadása esetén a másik fonalat is elszakítsa úgy, hogy a gép nem működhetik. A fonálszakító berendezés helyes működéséhez szükséges, hogy a fonál feszültsége szabályos és egyenletes legyen, minthogy pedig a fonál feszültsége a föltüntetett csévéről való legombolyítás alatt növekedik, ezért oly berendezésre van szükség, melynek révén a fonál feszültsége szabályos és egyenletes marad. Ezen célból a (2) fejtárcsának tengelyirányú (8) -csapjára (9) gyűrű van erősítve, melynek két (10) karja a tárcsa két egymással szemben fekvő pontjában csuklósan van megerősítve. Ezen két kart a csévelés alatt a centrifugális erő rendesen vízszintes helyzetben tartja úgy, hogy a legömbölyödő fonál áz egyik (10) karra támaszkodik és a (9) gyűrűt forgatja, minek folytán a fonál egyenletes feszültséget nyer. Amint a csövecskén lévő fonáltekercs átmérője nagyobb mértékben csökken és a fonál feszültsége növekedik, a (10) karokat működésen kívül helyezzük, oly módon, hogy azokat a 3. ábrán pontozva jelölt állásba billentjük, amely helyzetben a fonál azokkal nem érintkezhetik úgy, hogy ettől kezdve a fonálnak a szükséges feszültséget csupán az (5) zseniliagyűrű biztosítja. Mint a 4. és 5. ábrákon látható, az (1) csövecskék végeibe cséveképzés céljából betolandó fejrész a (3) toldat belső végénél (11) gyűrúhoronnyal van ellátva azon célból, hogy abba az (1) csövecskének végét betolhassuk és így elkerüljük, hogy a csövecskéknek nem sima pereme esetleg a szál elszakítását idézze elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fonálcséve, melynek révén csövecskére gombolyított tekercsek a fonál földolgozására vagy kezelésére szolgáló gépekben közvetlenül alkalmazhatók, jellemezve két, a csövecske végeire tolható és esek széleit egyidejűleg burkoló fejrész által, minek folytán az így képezett cséve az említett készülékek bármelyikében alkalmazható, mi mellett az egyik fejrész a fonál vezetésére és feszítésére szolgáló közegekkel lehet fölszerelve. 2. Az 1. igénypontban védett csévefej foganatosítási alakja olyan csévék számára, melyeknél a fonál legombolyícsévetengely irányában történik, jellemezve azáltal, hogy a csévefej a fonáltekercs felé néző oldalán gömbszelet alakjában van kiképezve és a fonál kellő feszültségének biztosítása végett súrlódási gyűrűvel van fölszerelve.