49613. lajstromszámú szabadalom • Merev kerékhez rugalmasan kapcsolt merev kerékabroncs

nyösen U alakú keresztmetszettel készül. Az (e) karima előnyösen egy darabból van az (a) koszorúval, míg (e') a (c) elemek behelyezhetése és esetleges kicserélése céljából leszerelhető. A (c) elemek helyett alkalmazhatunk az {a) és (b) részek között bármilyen rugalmas •összeköttetést, de az elrendezés a jelen találmány értelmében mindig olyan, hogy a (b) abroncs a kerékhez képest bármely sugár irányában excentrikusan helyezkedhessék és emellett a kerékkoszorú és az abroncs között bármilyen irányú excentricitás esetén is olyan kapcsolat álljon fönn, mely a kerék forgását átviszi áz abroncsra. Legjobban megfelel e célnak számos közvetítő elem alkalmazása, ami azon szempontból is előnyös, hogy egyes elem elszakadása vagy törése esetén, a hiba lokalizálva marad. Mihelyt az álló járómű súlya terheli a kereket, a már eredetileg bizonyos feszültséggel, azaz a szabályos gömb- vagy hengerhez képest kissé deformált alakban helyezett (c) elemek deformálódnak és rajzolt helyükből ki is mozdulnak. Nyilvánvaló, hogy ez esetben a legalsó elem a terhelő erő irányában, tehát függőleges irányban összenyomódik, és ennek megfelelőleg a {b) abroncs is ugyancsak a terhelő erő irányáoan elmozog, vagyis excentrikusan helyezkedik. Az excentricitás egyenlő az alsó (c) elem függőleges irányú megrövidülésével. A (b) abroncs excentrikus elhelyezkedésekor a (d') foglalat is elmozog a (d)-hez képest, minek folytán a többi (e) elemek is deformálódnak és el is fordulnak. Az alsó félkörben lévő elemek továbbá azért is deformálódnak, mert mihelyt a legalsó elem összenyomódik, a (b) abroncs közvetítésével ezek is részt vesznek a teher viselésében és pedig olyan elosztás szerint, hogy minél közelebb esik valamely elem a függőleges sugárhoz, annál nagyobb rész jut rá a teherviselésből. A tehernek ilyetén eloszlása a (c) elemek igénybevétele szempontjából nagyon előnyös és pedig elsősorban azért, mert a teher mindenkor egy félkör valamennyi eleme között oszlik meg, de nagy előny az is, hogy az egyes elemek á kerék forgása folyamán fokozatosan és felváltva szabadulnak ki a terhelés alól. A fölső félkörbe eső (c) elemek a behelyezéskor terhelt állapotukhoz képest igyekeznek eredeti alakjukat visszanyerni, miközben a (d) és (d') foglalatok viszonylagos helyzetének az excentricitás folytán való megváltozása következtében el is fordulnak. Ha már most a járóművet megindítjuk azaz a kereket forgásba hozzuk, a már, eredetileg is bizonyos feszültséggel behelyezett és a deformáció, továbbá a (d, d') foglalatok viszonylagos elmozgása folytán a vájatokban szorosan megfeszülő (c) elemek megannyi rugalmas ékek gyanánt szerepelnek, melyek az (a) kerékkoszorú forgását átviszik a (b) abroncsra, míg a (d) és (d'j foglalatok ezen munkaátvitelnél ékbetétek szerepét játszák. Megjegyzendő, hogy a forgás átvitelében már úgyszólván valamennyi (c) elem egyidejűleg és állandóan részt vesz, csakhogy az alsó elemekre, melyek szorosabban feszülnek meg vájataikban, nagyobb rész esik a munkaátvitel föladatából. Világos, hogy az ebből eredő nagyobb igénybevétel is fokozatosan és felváltva terheli az elemeket. Nagyobb terhelés esetén célszerű a (c) elemeknek az (e) és (e) oldalkarimák felé való tágulását megakadályoznunk, ami egyszerűen úgy történhetik, hogy az elemeket az (e, é) karimák közé befogjuk. Minthogy t. i. ezen elrendezésnél az elemek a karimák felé nem tágulhatnak, ugyanazon terhelés mellett annál nagyobb lesz deformációjuk a kerék síkjában, tehát annál szorosabban feszülnek a (d, d') foglalatokhoz. A (b) abroncsot zajtalan járás elérésére (h) tömör gummiszalaggal boríthatjuk, melynek esetleges sérülései a járómű használhatóságát egyáltalán nem befolyásolják. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Merev kerékhez rugalmasan kapcsolt merev kerékabroncs, jellemezve a kerékabroncs és kerékkoszorú között elren-