49604. lajstromszámú szabadalom • Szívódob forgó szitahengerrel és belső szívókamrával papírgépek és hasonlók számára

ben az (f) és (f) részek révén axiálisan el nem tolódhatóan van ágyazva. Ezen alaknál tehát mindkét irányú beállítás közvetlenül az (F) csavar által történik. A 4ábra értelmében a (C) szitahenger belső fölülete hengeres, a (B) szívókamra pedig a ferdén kiképzett (e) orrok és (d) hornyok révén a hengertengelyhez képest ferde síkon hosszirányban beállítható. A henger és kamra összeszorulását az (F) csavar és (H) rúgó révén ép úgy határoljuk, mint az 1. ábrabeli példánál. Az 5. ábrában az 1. ábrával ellentétesen a (B) szívókamrá szilárdan, a (C) szitahenger ellenben hosszirányban eltolhatóan van ágyazva. A henger belseje kúpos, a szívókamrának a hengerrel érintkező síkja pedig lejtős, a lejtő iránya azonban ellentétes az 1. ábrabeli eséssel. A szívókarara (D) toldatai az állványok (Al) és (A2) karjaiban vannak ágyazva. A szitahenger végei az (M) részek körül forognak el, amelyek a hengerrel együtt az (a) hengerágyakban hosszirányban eltolhatók és az (N) rúd révén mereven vannak egymással kapcsolva. Az (N) rúd emellett az (n) csavarmenettel, az (n') csavaranyával és a (H) spirálrúgóval van ellátva. Az (N) rúd szabadon nyúlik keresztül az (Al) karon, a rúgó tehát annyira szoríthatja a hengert hátra, amennyire azt az (n') állítócsavar engedi. Az (M) részek lazán fogják körül a (D) kamratoldatokat és ezen vezettetnek. A henger (K) fogaskerekét hajtó (J) kerék oly széles fogazású, hogy a henger bármely helyzetében is összefog a (K) kerékkel. A 6. ábrabeli példa annyiban tér el az imént ismertetett alaktól, hogy a (C) henger végei túlnyúlnak az (A) ágyállványokon és azokon kívül vannak az (M) födőkkel ellátva, amelyek több (N) rúddal vannak kapcsolva, melyek egyike az 5. ábrának megfelelően (n) csavarmenettel (nl) állítócsavarányával és (H) spirálrúgóval van ellátva. A 7. és 8. ábrabeli példánál a szilárd (B) szívókamra (D) csőtoldatai egymással ellentétes irányban lejtősen vannak kiképezve és az (A) állványokra erősítve. A szita -henger a hosszirányban beállítható (0) fejrészeken van ágyazva, amelyek a hengerben ós a szívókamra ferde (D) toldatain eltolhatók. A henger tehát teljes súlyával fekhet a szívóhengerre, de az (0) részek betolása révén annyira megemelhető, hogy a kamrára nehezedő nyomása csökken. Az (o) nyílások oly bőségúek, hogy a hengernek engedékeny függélyes megemelését megengedik. A (P) állítócsavar ellentétes (X) és (Y) csavarmenetekkel bír, mellső vége pedig lazán nyúlik keresztül az (A) mellső állványon és a (p) állító csavar fejet és (pl) ellenkarimát hordja. A (P) rúd elforgatásakor tehát az (0, 0) fejrészek a szívókamia ferde (D) toldatain le vagy föltolatnak, miáltal a henger és kamra közötti nyomás szabályozódik. A 9. ábrabeli alak a 7. ábrabelinek fordítottja, amennyiben ezen alaknál a (C) henger van az (A) állványokban ágyazva s a (B) kamra emeltetik vagy sülyesztetik a ferde (D) toldatait vezető (0) fejrészek beállítása által. Ezen esetben az (0) fejrészek furatai pontosan fogják körül a (D) toldatokat. A (P) állítócsar ezen alaknál az (A) állvány (Al) karjában van ágyazva. A 10. és 11. ábrabeli példánál az (A) állványok (q) vezetékeiben hosszirányban beállítható (Q) fejrészek ellentétes lejtésű (q') vezetőbordái a szívókamra (D) toldatainak megfelelő (q2) hornyaiba fognak úgy, hogy a szívókamra radiális értelemben beállítható. A beállítás itten is a (P) csavarorsó segélyével történik. A 12. ábra ugyanilyen elrendezést tüntet föl, azzal a különbséggel, hogy a szívókamra a (C) szitahenger alsó részéhez fekszik. A 13. ábrában föltüntetett alaknál a szívókamra az (A) állványokba van erősítve, míg a szitahenger a (C2) vonórudakkal kapcsolt (Cl) fejeken van ágyazva. A hosszirányban beállítható, ferde alsó és fölső síkokkal bíró (R) fejtömbök a kamra egyenes (D) toldatain eltolódhatóan vezettetnek és ferde lapjaikkal a (Cl) fejek megfelelő lejtésű síkjaival működnek össze úgy, hogy az (R) fejtömböknek a (P) csavar révén