49590. lajstromszámú szabadalom • Újítások dugattyús gőzgépeken

Megjelent 1910. évi szeptember hó 5-én. MAGY. KIR. szabadalmi |eh hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 49590. szára. V/d/l. OSZTÁLY. Újítások dugattyús gőzgépeken. rök istván gépgyáros cég budapesten. A bejelentés napja 1909 junius hő 11-ike. Precíziós vezérművel biró gőzgépeknél a gőz be- és kieresztésére szolgáló szervek, mint szelepek, tolattyúk és hasonlók, eddigelé általában úgy rendeztettek el, hogy mindenik hengervégen egy-egy beeresztő és egy-egy kieresztő szerv alkalmaztatott, melyek a megfelelő hengervégnél a gőz beömlését, illetőleg annak kiömlését szabályozzák. Ezen elrendezés mellett azonban aránylag nagy káros terek állanak elő, melyek a gépnek gőzfogyasztását hátrányosan befolyásolják. Az említett hátrányt a jelen találmány szerint oly módon küszöböljük ki, hogy a gőzbeömlést szabályozó szerveket meghagyjuk ugyan a henger végeinél, azonban a gőzkiömlés szabályozására csakis egyetlen szervet alkalmazunk s ezt az előbb említett két szerv között, célszerűen a henger közepetájánál rendezzük el, mely a gőzkibocsátást a henger mindkét oldalára nézve szabályozza. A találmány tárgyának egy példa gyanánt szolgáló kiviteli alakja a mellékelt rajzlap ábráján van bemutatva, mely egy gőzhengernek hosszanti metszete, hol a gőz be- és kiömlésének szabályozására, a fölvett példánál, szelepek vannak alkalmazva. Az említeti ábrán (a, a) a henger két vége közelében elrendezett gőzbebocsátó szelepek, míg (b) a közös kibocsátó szelep. Könnyen belátható, hogy a gőz beömlését és kibocsátását szabályozó közegeknek ily elrendezése mellett, melynél a hengervégek túlnyomóan nagy feszültségű és magas hőfokú gőzzel állanak érintkezésben, míg ellenben a hengernek középső szakasza, melyen a gőzkiömlést szabályozó szerv van alkalmazva, már expandált és így aránylag alacsony hőfokú gőzzel érintkezik : a hengervégek csakhamar magasabb hőmérsékletet vesznek föl, mint a henger középső szakaszának hőmérséklete, mely körülmény folytán, mivel az említett hőmérsékleti különbségek tetemesek lehetnek, a gőzhenger falában káros feszültségek léphetnek föl. Hogy ezt elkerülhessük, a találmány értelmében a gőzhengertestet több, a rajzon bemutatott kivitel szerint három, egymással peremek közvetítésével vagy más alkalmas módon összekapcsolt (c, c) és (d) részből készítjük, melyek közül (c, c) részek gőzbeömlést szabályozó (a, a) szervekkel, míg a közbenső (d) rész a közös (b) gőzkiömlesztő szervvel van fölszerelve. Ezen kiképzés folytán lehetővé válik az, hogy a hengernek említett szakaszai vagy