49588. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes gabonaosztályozó, tisztító- és hámozó berendezés

— 2 -azután a (7) és (8) szitákon átszűrődve, ,a szabadba lép. Az ily módon előtisztított gabona azután a (9) osztályozó szekrénybe kerül, amely a (4) szelelő szívónyílásával áll öszszeköttetésben, úgy, hogy annak (10, 11) és (12) nyílásain át a levegő a szabadból állandóan beszívatik és az így keletkezett szívóáram az osztályozást magában véve ismert módon végzi. Innen a gabona a (13) tisztítóba jut, amely egy rostaszövetből készült dobból és abban forgó sodronykefékből áll, amely kefék a beömlő gabonát megragadva, az egész kerületen végig súrolva, körülviszik, hogy az azután a dob végén kiömölve, a (14) csövön át a (15) konkolyelválasztóba (trieur-be) levezettessék. Figyelemre méltó, hogy ezen elrendezésnél úgy a szívó-, mint a fúvólégáram hasznosíttatik. A (13) tisztító dobban a szem tokjától és minden egyéb tisztátalanságtól megszabadul, mimellett a kefék által hajtott légáram a tisztátalanságokat a szitaszerű dob lyukacsain át biztosan eltávolítja. A leírt berendezést ezen alakjában célszerűen cséplőgépekhez is alkalmazhatjuk az addig használatos tokoló és osztályozó szerkezetek helyén. Bfe esetben, ha vetőmag tisztítására használjuk, célszerűen az 5. ábrán látható tisztító dobot használjuk, amely fölül nyitott és alsó részében rostélylemez helyett kefék vannak félkörben elrendezve, hogy a mag ne sérüljön meg és csiraképessége ne befolyásoltassák. A 2. ábrán látható berendezés az itt leírttól abban különbözik, hogy annak szelelője úgy van kiképezve, hogy az egyszersmind hámpzóként is szolgál, és az általa fejlesztett légáram háromszorosan hasznogíttatik. Az (1) rázóasztalról lekerülő szem a (9) osztályozón áthaladva, ahol a (10, 11) és (12) nyílásokon betóduló és a szelelő által beszívott légárammal találkozik, a (15) konkolyelválasztóba levezettetik. Ezen áthaladva, a (17) fölvonó által fölemeltetik és a (18) hámozóba vezettetik, mely — mint említettük — egyúttal szeleiéként is szolgál. Ennek fölső részében ugyanis forgás síkjához csekély hajlásszög alatt beállított, ráspolyfölülettel ellátott (19) fémlemezek vannak sűrű sorban egymás mellett elrendezve (lásd a 3. ábrát). A hámozó alsó része sűrű (21) rostaszövetből készül, amelyen a szem át nem hullhat. A (22) csapószárnyak, amelyek szintén érdesfölületű lemezekkel vannak borítva, a rostaszövetre vezetett szemet megragadják és azt körülhajtva, a hámozó fölső részében elhelyezett rézsútos helyzetű (19) lemezek közé szórják. A szem a benne fölhalmozott centrifugális erő következtében végig gördül ezen éles fölületű lemezeken, ami által annak héja ledörzsöltetik, ez utóbbi a porral, üszöggel együtt az egyidejűleg keletkezett légáram által kifúvatik. Az egyes (22) csapószárnyak a tengelyhez ferdén, ill. csavarvonal mentén vannak megerősítve úgy, hogy a visszahulló szemet állandóan a dob egyik vége felé továbbítják, minélfogva a szem az összes (19) lemezeken kénytelen végighaladni, és így héjától tökéletesen megszabadíttatik, amit előmozdít a csapószárnyak érdes fölülete, valamint az a körülmény is, hogy az elröpített és visszahulló szemek egymáshoz is dörzsölődniek.. Minthogy a keletkező erős légáram a letisztított részeket azonnal magával ragadja, teljesen ki van zárva, hogy bármilyen tisztátalanság a gabonában benmaradjon s különösen üszökös gabonánál biztosan elkerüljük az elkenődést és színtelenítést, minthogy a letisztított üszögpor a gabonával többé érintkezésbe nem jön, hanem a légárammal együtt a (21) szitaszöveten keresztül is kifúvatik és a (23) és (25) csatornákon elvezettetik. E két légáram a garatszerű (26) kamrában egyesül, amelyben a por és tisztátalanságok leülepednek és (27) zsákokba gyűjtetnek, iúíg a levegő a fölfelé elágazó (28) szélemésztő vászoncsövekben eloszlik. A megtisztított gabona a dob végén (29)-nél kivezettetik és a (30) tisztítóban (2. ábra) a (31) nyílásokon a szabadból be-