49568. lajstromszámú szabadalom • Berendezés faburkolatú úttestnek nedvességtől eredő kiterjedés okozta nyomások fölfogására

- 2 — ként építjük be, hogy az (a4, a5) pofáik függélyes helyzetben legyenek, a járómű­vek súlya által össze nem nyomhatók, ezen­kívül az (a2, á3) fejrészeknek még egy­egy mélyedésük is van, melyek függélyes irányú terhelés ellen az ellenálló képessé­güket fokozzák, de megengedik, hogy a po­fák egymáshoz viszonyítva, vízszintes irány­ban elmozduljanak, és így a faburkolat nyomásának engedhessenek és a nyomás haj­tását kiküszöbölhessék. Az egyes (A) betétek általában véve de­rékszögű négyszögkeresztmetszetű hasá­bok (3., 4. és 5. ábra) és az ekként képe­zett elemeket hosszanti irányban a belül alkalmazott (b) összekötő darabok kapcsol­ják egymással össze, melyek egyik végét az egyik elem két süvegje közé vezetjük be és ezekkel csavarok útján kapcsoljuk, másik végét pedig a következő elem két 'süvege közé toljuk be. Az ekként kiképezett (A) elemeket a gya­logjáró (c) szegélyköve és a (d) faburko­lat első kockasora közé helyezzük el (1. és 2. ábra). Ugyanezeket az elemeket az út­test hosszanti irányában és erre merőle­ges irányban is be lehet egyes sorokban építeni úgy, hogy az úttestet egyes külön­külön kiterjedő mezőkre oszthatjuk, mi­nek következtében a közönséges faburko­latok föntebb jelzett hatását elkerülhet­jük. Az (A) elemekből alkotott hosszanti ,so­rok hossza igen nagy lehet, a haránteorok ellenben rövidebbek, hogy az úttest görbü­letéhez, úgy, mint a közönséges burkoló­kockák, jól hozzásimuljanak. Különösen bis görbületi sugár esetében a betétekékalak­ban is kiképezhetők. Ha az elemeket a gyalogjáró szegély­köve mellett alkalmazzuk, egyik pofájuk függélyes, másik lejtős lehlet, hogy a sze­gélykőhöz jól hozzásimuljon (1. ábra). A betételemek betonból vagy más anyag­ból készült alapzaton fekszenek és bár­minő fával burkolt úttesten vagy széles rakodó parton alkalmazhatók. Ha a betéteket közúti vasúti vágányok­nak a faburkolat által okozott nyomás el­len való megvédésére alkalmazzuk, az (A) elemeket a vágányok (e) sínéi mellett, vagy ezekkel párhuzamosan és tőlük kis távolságban lehet alkalmazni, mint az a 6. és 7. ábrán látható. Épp így lehet azo­kat az úttestbe magába is tetszőleges he­lyen hosszanti irányban beépíteni, mint azt ugyanezeken az ábrákon ábrázoltuk. Ebben az esetben szintén lehet harántirányú be­téteket elrendezni. Két süvegből álló betétek helyett a 8. ábrán látható alakú (Al, A2) betéteket is lehet alkalmazni, melyek két része csava­rok útján van egymással összekötve. Ezek a betétek az (e) sinek nyakrészére feksze­! nek. Lehet csőalakú (A3, A4) betéteket is al­kalmazni, melyek egy bádogcsíkból vannak hajlítva és a sin nyakára fekszenek ábra). A betéteket könnyen összenyomható anyagból, pl. bitumenből, kátrányból stb. álló (f) réteg burkolja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés faburkolatú úttestnek ned­vességből eredő kiterjedés okozta nyo­más fölfogására, jellemezve a faburko­latba hosszanti és harántirányban be­épített oly betétek által, melyek két, fejrészeiken mélyítésekkel ellátott és fejrészeikkel egymástól elfordult, egy­másba betolt és pof áikon egymással kap­csolt süvegből vannak alkotva és me­lyek a faburkolatot egyes kisebb me­zőkre osztó, függélyes irányú nyomás­nak ellenálló és vízszintes irányú nyo­másnak engedő sorokat alkotnak. 2. Az 1. alatt védett berendezés fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a két-két süvegből álló elemek akként vannak alakítva, hogy a sin nyakában foglalhassanak helyet. 3. Az 1. alatt védett berendezés fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a betétek megfelelően meghajlított bár­dogcsíkokból akként vannak alakítva, hogy azok a sin nyakában helyet fog­lalhassanak.

Next

/
Thumbnails
Contents