49559. lajstromszámú szabadalom • Időzőkapcsoló
— 2 — az átkapcsolást végző elemieket is vissza- I vezetik eredeti helyzetükbe és újból meg | is feszítik. E célra egy emeltyűt alkalma- j zunk, amely a világítóberendezéssel kapcsolatban áll, és egy kilinccsel kapcsolódik, amely az emeltyűt megfeszített helyzetében rögzíti. A menesztőpeckek vagy más ef f élék először is ezen kilincsnek ütődnek, azt megemelik, miáltal az emeltyű fölszabadul s a világítást be-, ill. kikapcsolja. További forgás alkalmával a peckek az emeltyűre fölfutnak s azt visszanyomják úgy, hogy az emeltyű megfeszíttetik s újból rögizített helyzetbe kerül, azaz a kilincs által rögzíttetik. A mellékelt rajzon a találmány tárgya egy példaképem kiviteli alakjában van föl- j tüntetve. Az 1. ábra az időzőkapcsoló fölülnézete, a 2. és 3. ábra a kapcsolószerkezettel ellátott 24-órás kerék f ölülnézete, illetve tengelymenti metszete, a 4. ábra a kormányzókészülék fölülnézete, az 5. és 6. ábrák pedig a menesztőpeckeknek működési módját mutatják különböző helyzetekben. Az (a) 24-órás kerék a szokásos módon egy (b) óramű által 24 órában egyszer teljesen körülforgattatik. Emellett a (c) futómű a kívánt időben oldatik és ismét elállíttatik és pedig a használatos (d) rögzítőemelő segélyével, amelyhez az (e) menesztőpeckek ütődnek. A találmány szerint az (e) peckek (f) emelőkön vannak elrendezve, amelyek célszerűen közös (g) tengely körül lazán foroghatnak. A (g) tengely egyúttal az (a) 24-órás kerék tengelyét képezi. Az (f) emelők kormányzására azokkal egyenlő számú (h) excenter van elrendezye, amelyeknek alakja a növekvő, illetve csökkenő naphosszaknak megfelelő. Ezen (h) excenterek közös (i) tengely körül foroghatnak és egy esztendőben egyetlen egy forgást végjeznek, mely forgást célszerűen olykép érjük el, hogy a (g) tengelyre egy helytálló hajtóművet ékelünk föl, amely megfelelő áttételkerekek közr vetítésével a (h) excenterek © tengelyére hat úgy, hogy az excenterek úgyszólván a helytálló hajtáson gördülnek végig. Hogy a találmány szerint a készüléket csak egy járóművel hajthassuk, a következő berendezést alkalmazzuk: Az (e) menesztőpeckek vagy másféle excentrikus kiugrások egy (k) kilincsnek ütődnek (4—6. ábra), amely egy (1) csap körül forgatható. A (k) kilincs az (m)rúgó hatása alatt álló (n) kapcsolómű rögzítésére szolgál, amely egy (o) csap körül foroghat, és másik végén (p) fogaskerékszegmens gyanánt van kiképezve. A (p) fogaskerékszegmens a (q) hajtóművel áll kapcsolatban, amely a világítóberendezés kapcsolószerkezetét kormányozza. Az (n) emeltyű rögzítésére a (k) kilincsen egy (r) kiszögellés van elrendezve, amely az (n) emelő végével kapcsolódik, ha az emelő a rögzítőhelyzetbe kerül, Célszerűen a (k) kilincset, valamint az (n) emeltyű ezen végét lerézselt homlokfölületekkel látjuk el. Hogy a kapcsolókészüléket pontosan megtartsuk az új helyzetben, azaz hogy egy esetleges túlforgatást megakadályozunk, a (q) hajtómű tengelyén egy (s) rögzítőtárcsát rendezünk el, amely (t) fogakkal van ellátva. A (t) fogak száma a kapcsolás módjának megfelelő. Továbbá egy (u) kilincsemelőt alkalmazunk, amely a (v) csap körül foroghat és a (w) rúgó hatása alatt áll. Az (u) kilincsemelő egyik végén kampószerűen van kiképezve, míg másik vége egy (x) pecek útjába ér, amely az (n) emelőn van megerősítve. A készülék működési módja a következő: A kapcsoló működtetése céljából mindegyik (e) pecek egyazon módon működik össze a (k) kilinccsel és az (n) emeltyűvel. Ha az első (e) pecek a (k) kilincsbe ütközik, akkor az utóbbit leferdített vége mentén fölemeli, miáltal az (n) emeltyű szabaddá tétetik és az 5. ábrabeli helyzetbe kerül, mimellett az (m) rúgó által támogatva, a (q) fogaskereket és így ennek tengelyét elforgatja úgy, hogy ezen elforgatás segélyével egy kapcsoló megfelelő elrendezése által a világítótestek kioltatnak.