49551. lajstromszámú szabadalom • Eljárás briketteknek likacsos, nedvszívó tüzelőanyagokból, mint tőzegből és hasonlókból való előállítására

Megjelent 1910. évi augusztus hó 29-én. MAGY. ggj* KIR. szabadalmi |eh hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 49551. szárn. I {/a. OSZTÁLYEljárás briketteknek likacsos, nedvszívó tüzelőanyagokból, mint tőzegből és hasonlókból való előállítására. franké theodor magánmérnök berlinben. A bejelentés napja 1909 november hó 15-ike. Elsőbbsége 1909 április hó 26-ika. Jelen találmány briketteknek likacsos, nedvszívó tüzelőanyagokból, mint turfából, tőzegből és hasonlókból való előállítási eljárásra vonatkozik és lényegében abból áll, hogy a tőzegnek nedvözívó és likacsos voltát, ill. azon képességét, hogy likacsaiban gázokat tud fölhalmozni, meghagyja a sajtolt daraboknak a sajtolás után is és pedig azon célból, hogy azok a levegőből nedvességet vehessnek föl, ill. a levegő élenyének a brikett legbelsőbb részébe való behatolását lehetővé tegye. Ezáltal eléretik, hogy ezen sajtolt darabok az elégés alkalmával a bennük fölhalmozott kémiai vegyületek révén vízgázt fejlesztenek ügy, hogy az égési folyamat elvben egyezik egy keverőgáz generátortüzeléssel, így gazdaságosabb és a tüzelőanyagnak tényleges melegfejtő képessége az égési térből a tüzelőtér azon részébe helyeztetik át, ahol teljes munkaképességét kell hogy kifejtse. Az eddig ismert brikettkészítő eljárásoknál oda törekedtek és azt tették, hogy a tüzelőanyagot olyan erősen préselték össze, hogy annak nedvszívóképessége csaknem teljesen, a sajtolt daraboknak likacsossága pedig teljesen megszűnt. Ezen tömörségnek az volt a következménye, hogy a sajtolt darabok csak külső fölületükön érintkeztek az égési levegővel és az elégés csak rétegről-rétegre és csak igen lassan terjedhetett tovább úgy, hogy a rostély melegkisugárzása és az oldalfalak melegvezető képessége folytán a fejlesztett meleg oly nagy része ment veszendőbe, hogy az öszszes melegből kb. csak 16% juthatott hasznosan érvényre, miként ez kőszénnél és barnaszénnél is hasonlóképpen van. A sajtolt daraboknak előállítása jelen találmány szerint következőképpen történik : A rövid és finom szálú turfa, ill. tőzeg miután célszerűen földes és egyéb az égésnél fölösleges alkatrészeitől megszabadíttatott, vízzel telített állapotban gyúlékony ragasztó anyaggal kevertetik és ezen keverék megfelelő sajtóval csak annyira szovíttatik össze, hogy az így nyert sajtolt darabok likacsosak, ill. rugalmasak és elegendően nedvszívók maradnak, ha egyszer a tüzelőanyag likacsaiban még meglévő víz többékevésbbé elpárolgott. Azáltal, hogy a ragasztóanyag már csak akkor adagoltatik a tüzelőanyaghoz, ha annak likacsai már vízzel ki vannak töltve, a ragasztóanyag nem szivatik föl, hanem a részecskéket fölületü-